2017. február 12., vasárnap

Szomorú vagyok

 Nem, nem örülök ennek, nem örülök, hogy egyre melegebb van, szűnik a fagy, nem tudok örülni a tavasznak, pedig már vettem vetőmagokat is, de úgy sem, még a kertnek sem tudok örülni egyelőre, a nyitnikéknek, a madárfüttynek, annak, hogy már világosban bringázom haza. Kérem vissza a telet, a szigorú kontúrú, éles fényű napokat, a párás levegőt, a zúzmarát, kérem vissza a hideget, a fagyott tavakat. Azt írják mindenhol, harminc éve nem volt ilyen hideg tél - ha a legközelebbi is harminc év múlva lesz, hetvenévesen fogom átkorcsolyázni a Balatont?

5 megjegyzés:

  1. ó :( én nem bánnám a tavaszt, de ha örülsz neki, még egy kicsit maradhat a tél (mármint ha az én engedélyemre vár)

    VálaszTörlés
  2. óóóó, mi ikerlelkek vagyunk! Legalábbis ilyen szempontból. Nálunk errefelé nincs köszönet a tavaszban: hideg és csapadékos. Akkor inkább a tél!

    VálaszTörlés
  3. Például ma is elég hideg volt, 1-2 fok, ahhoz elég, hogy fázzunk, de ahhoz nem, hogy fagyjon, hogy fehér csipkezúzmara legyen a város (és persze a fagyott tavak is olvadnak...). Nem jobb az igazi csikorgós tél akkor?

    VálaszTörlés
  4. A kedvenc meséd a Jégvarázs? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Többször láttam, és (komolyan véve a talán költői kérdést) szerintem van pár olyan vonal benne, amit én nagyon értékelek, és korábban nemigen jelent meg Disney-filmekben. Például, hogy két nő nem nyírja, hanem támogatja egymást, hogy nem kell az első hercegnek a karjába omlani, a hiszékenységnek megvannak a vámszedői, és a hősnő is lehet hajadon és boldog.

      Törlés