2015. július 18., szombat

Én se hiszem

Az Atlanti
az Indiai
az Indiai-Csendes határa
a Földközi több oldalról
a Vörös
az Északi
az Andamán
a Holt
és a Kaszpi is

2015. július 16., csütörtök

Strandember

Strandember vagyok, szeretem a vizet, a medencéket, szeretek a vízben játszani, szeretem, ha dobálnak, ha ugrálhatok, ha taszigáljuk egymást a gumimatracról, kifordítjuk egymást a karikából, lelökdössük a felfújható delfinről, még labdázni is szeretek, tavaly nem bírtam abbahagyni a nevetést, amikor Cs. egy fondorlatos mozdulattal belefordított a vízbe, és még a csúszdákat is szeretem, bár a nagyon merészeket már nem vállalom be, de szeretek becsobbanni, szeretek siklani, súlytalannak lenni, lebegni a felszínen, szeretem a strandszagot, a víz szagát a napsütötte bőrön, a klóros víztől sprőd haj tapintását.

Viszont aki kilopta a táskából ma a Rómain a két hónapos napszemüvegemet, annak letörném a kezét.

2015. július 15., szerda

Döcögősen indult

de a hét végére aztán csak belejöttem, legalábbis szerintem jó eredmény, hogy éjjel fél egykor is gond nélkül bírok angolul szónokolni a hazai belpolitikai problémákról és értékelméleti fejtegetésekbe bocsátkozni, amikor az elfogyasztott három sör miatt már az egyenes járás is gondot okoz (a liftig azért sikerült).

2015. július 3., péntek

Bóknak veszem

- Hát borzasztó ez az uszítás a menekültekkel...
- Igen...
- Meg ez a kerítés...
- Igen...
- És annyi embert több ezer kilométer után nyilván nem egy drótkerítés állít meg
- Igen...
- És hát mi legyen velük, ha már annyian vannak...
- Hát ez kemény dió...
- Mi lenne, ha nem azon agyalnának, miért kell utálni őket, hanem azon, mit lehetne kezdeni velük, hogyan lehetne integrálni, mittudomén? Hogy hasznosak legyenek?
- Az a baj veled, hogy túl gyakorlatiasan gondolkodsz.

2015. július 2., csütörtök

Apró kis köreim

Mindenkinek megvannak a maga újra és újra futott, rettenetes kis körei, amikből nem tud kiszabadulni, csak futja őket újra és újra. 
Én például az ütődöttre hajtom magam utazás előtt-ben szoktam nagyot alakítani, de jól megy az egy fenékkel több lovon magánszám is. 
Cs a lerobbanunk utazás előtt vonalat hozza. 

Most viszont az első mellett (vasárnap megyünk és még rengeteg oldalon át kell gázolnom addig) sikeresen átvettem Cs-tól a lerobbanósdit (torokfájás, orrfolyás), így legalább tiszta lelkiismerettel mondhatok le a már foghatatlanul sok ló egyikéről - és kihagyom a Balaton-átúszást (ez lett volna a tizenegyedik).