2010. március 7., vasárnap

Ez történt a héten

- Marci csaknem kéthetes szünet után oviba ment, és most, vasárnap este úgy tűnik, nem is kapott el semmit. Holnap viszont megint itthon marad, mert reggelre kaptunk időpontot a hallásvizsgálatra, az óvoda pedig reggel kirándulni megy Visegrádra a Madarász-ovi keretében, és pont lekésnénk az indulást. (Amilyen hideg van, nem is bánom.) Az úszóleckék is elmaradtak, kedden egy kislány belekakilt a vízbe közvetlenül előttünk, csütörtökön meg belehányt a medencébe valaki. Ez alkalommal az öltözést-vetkőzést is megspóroltuk szerencsére.

- Csabi elkapott valami randa fertőzést, és kedd óta az ágyat nyomja. Már vége az első antibiotikumkúrának, de még mindig nincs rendben.

- Kiműveltem magam a Társaság jogdíjügyleteiben, és végleg letettem arról, hogy legyen valamilyen mozgásterem a lap összeállításában. Abból főzök, ami ingyen van a spórolás jegyében. Belefásultam ebbe az egészbe, túlélésre játszom, és valahol zokog a szívem azért, hogy ez így alakult. A szerelemből munka lett. Megjelent a márciusi szám, és már nem izgultam, amikor végiglapoztam.

- Borbála lassan a szilárd táplálékról mintha visszaállna a teljes anyatejfogyasztásra. Szerintem egy évvel ezelőtt nem ciccantott olyan sűrűn, mint mostanában. Az alvása értékelhetetlen, a héten többször előfordult, hogy 10 körül együtt aludtam el vele a nagyágyban, félig levetkőzve, mert nem volt erőm egyszerűen ébren maradni.

- Márciustől terveztem indítani a mértékletes fogyókúrámat, az első hetem teljes kudarccal zárul. Összesen annyit bírtam elérni, hogy nem nassolok (tegnap szegtem csak meg, egy csoportos cukrászdalátogatás alkalmával), de nem eszem kevesebbet, és a vacsorázom is. Amíg mínuszok vannak, nem is várok mást, egyszerűen kell a fűtőanyag.

- A tavaszra való tekintettel Borit elkezdtük kötényruha-harisnya kombóba öltöztetni. Nagyon-nagyon édes benne.

- Szerdán sütött a nap délután, kimentünk a játszótérre, ahol Bori megejtette a debütálását. Kivettem a babakocsiból, sétált kicsit, csúszdázott, és a hintát is kipróbálta.

Először kicsit meghökkent...
De aztán hamar ráérzett az ízére.



A sok izgalomtól annyira kifáradt, hogy hazafelé el is aludt a babakocsiban, és megint együtt aludtunk el 10 után a nagyágyban hosszan küzdelmek után.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése