2018. július 4., szerda
Hülye-e vagyok?
Felajánlottam, hogy átvállalok a krízishelyzetben lévő kollégám helyett jelentős mennyiségű feladatot, a meglévő nyolcórás, ám hatórásként fizetett munkám mellé.
Hülye vagyok?
Élhetetlen?
Naiv?
Vagy csak az élet igazságosságába vetett irreális hit dolgozik bennem, hogy előtörlesztek (megint, tizenöt éve a kísértetiesen hasonló szituáció után), nehogy valaha én kerüljek hasonló helyzetbe?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
ez olyan jofele hulyeseg. szerintem. :)
VálaszTörlésDehogy hülyeség!! Sokkal inkább emberséges :) meg milyen jó a jószándékot cirkuláltatni és nem a genyózást! A végső igazságosságban hinni szerintem jó, meg érdemes is, meg hát anélkül nem is tudom hogy lehet egyben maradni.
VálaszTörlésSzerintem meg attól függ. Ha jó érzéssel tölt el, hogy segítesz, és nem érzed úgy, hogy visszaélnek a jóindulatoddal és kihasználnak, akkor egyáltalán nem hülyeség, hanem szép dolog.
VálaszTörlésNem vagy hülye, hanem kedves és jófej :) és kívánom, hogy ne is kerülj hasonló helyzetbe, de ha mégis, akkor ugyanilyen kedvesen banjanak veled is! :)
VálaszTörlésKöszönöm a szavazatokat :)
VálaszTörlésA korábbi alkalommal nem éreztem ilyen kétségeket, ott egyértelmű, természetes volt, hogy átveszem a kolléganő munkáját, olyan volt köztünk a viszony. Most nem ilyen tiszta a képlet, de a bennem lévő kicsi bv semmilyen más megoldásra nem volt vevő.