Fohász

Uram, tudom, hogy a marketing és a sales nagyon fontos dolgok, és azt is tudom, Uram, hogy apró kis porszem vagyok a marketinges és saleses kollégák által működtetett gépezetben.

 - Mondj nekem egy vezetéknevet! - nézett rám szigorúan a szülői munkaközösség tagja, Élanyuka, amint ott ácsorogtam tegnap délután, kezemben a pénzzel, hogy befizessem a pénteki nemtudommilyenlátogatást, amit Marci már két éve is lilára unt. Élanyuka strasszos golyóstolla a névsor fölött körözött határozatlanul, bejárva az A-V közti teljes tartományt.

Napi kín

Azzal szenvedtem ilyen későig, hogy vécépapírból betűket formázzak - mondta Cs. este fél 10 után, mintegy 12 órás munkanapja után hazatérve.

Ha esetleg elfelejtém

nagymamakoromra, mi volt szöszke leányunk kedvenc szava,

amelyet alkalmasnak talált szenteste a Mennyből az angyal utáni könnyes áhítat fokozására
amelyet minden vicc megkoronázásának gondol
amely végszükség esetén be minden szorongatott helyzetben, mint ultipartin a piros hetest
amit jó eséllyel válaszol arra a kérdésre reggelente, hogy mit álmodtál, Borcsikám?
amit fennhangon kiabálva rohangál a játszótéren

álljon itt mementóul:

Ne téríts

Nem sokkal Marci születése után már megfogalmazódott bennem az azóta már sziklaszilárddá vált vélemény, hogy a pedagógia elvek erősen szektásító hatásúak.

Hétvége, hétvége

Egyáltalán nincs időm bejegyzést írni, mert egyáltalán nincs időm semmire, a lakás úszik, a munka csúszik, de most még ezt sem bánom igazán, mert egyrészt már visszavonhatatlanul itt a jó idő és megindultak a növényeim, lassan zöld lesz az erkélyem, és hajnalban, amikor áthoztam a nagyágyba Borbálát, már daloltak a madarak, de amiről igazán írni akarok, az a hétvége.

Tegnap délben hozzávetőlegesen 20 perc telt attól számítva, hogy kinyitottuk a kaput, illetve megjelent az első gyerek a kertben. Rövid szünetektől eltekintve (például amikor mindenki kinn játszik az árokparton), mindig van is itt valaki, sőt ma már egy ismeretlen asszony is megjelent, nem zavarnak-e a gyerekei, de mondtam, hogy nem, jöjjenek csak nyugodtan, akár holnap és holnapután is, mire a kisebbik fiúcska (akit eddig még egyáltalán nem is láttam) sivalkodni kezdett, hogy ő haza sem akar menni. Ha már így összejöttünk, bemutatkoztunk egymásnak, de közvetlenül ez után a sivalkodó fiúcskának levált a cipőtalpa, mire a mamája minden tiltakozás dacára a hóna alá csapta és hazavonszolta. A többiek eközben botokkal üldözték egymást, vakondtúrást lapátoltak kisvödrökbe, valamint tűzesetet imitáltak, amihez hozzátartozik, hogy fejhangon visít valaki a kisházból, hogy tűz van. Az öcsém, kezében kávéspohárral, mélázó tekintettel nézte a jelenetet, majd megjegyezte, hogy olyan, mintha a szeleburdi család ugrott volna le a képernyőről. Csak még a pingpongasztal hiányzik a nappaliból.

Medvedíj

Ezt kaptam Theától - nagyon köszönöm!

A szabályok szerint meg kell köszönni (amúgy is megköszöntem volna, ráadásul teljesen meghatódtam tőle) és mondanom három dolgot magamról. Hogy az egyik kedvenc filmemet idézzem, teljesen átlagos nő vagyok, és nincs bennem semmi érdekes, de azért összeszedtem három dolgot.

1) Nagyon jó az arc- és a névmemóriám, de órákig tudom keresni (hiába) a lakás- vagy a slusszkulcsot, a pénztárcám, a személyim, a lakcímkártyám, a telefonom stb. Mivel látom ugyanezt a papámon, az öcsémen és Marcin is, attól tartok, a genetika áldozatai vagyunk.

2) Randa szokás, de sose tudtam igazán leszokni arról, hogy rágjam a tollak, ceruzák végét - a klaviatúrát nem bántom.

3) Nagyon szeretem nézegetni az ékszereket, de vonzalmam plátói: nem hordok egyetlenegyet sem. Nem bírom, ha rajtam csingilingiznek, mindenbe beleakadnak, szóval idegesítenek sajnos.

És akiknek továbbadom:
bluemoon, maczyka, a hogy volt teljes gárdája és Pé kalib.

Egy bús asszony panaszai

Ma Marci itthon maradt, mert az sztk-ba volt időpontunk. Gondoltam én.

Az igaz barát

- És kivel fogsz játszani a bölcsiben, Borcsi? 
- A-val. 
- Ő a barátod? 
- Nem. Nem a bajátom. K. a bajátom. Meg D. 
Aha, az első tiszta sor, K az unokatestvér, de ki lehet D.? Nincs ilyen nevű gyerek a környéken, rákérdezek.
- D? Van a bölcsiben D? Nem is tudtam. 
- Nem. Tudod, anya, Sz. és D., tudod....

És akkor leesett. Sz. és D., hát persze, a szembeszomszédok. Elfeledkeztem róluk, mert hónapok óta nem voltunk lenn Balatonon. De a hároméves lányomnak ő a két barátja közül az egyik. Még akkor is, ha több mint fél éve nem is találkoztak.
 

és végre kifújjuk

Az elmúlt három hét után - melyet egy-egy fertőző betegségben szenvedő gyerekkel töltöttem itthon - végre kifújhatjuk a benn tartott levegőt.

Elismernek

Mindazok dacára, amit összesopánkodtam a munkatársaimról, nem mondhatnám, hogy nincsenek jó véleménnyel a képességeimről és a tudásomról.

Akit illet

Értem, hogy még csak március van, és annak is csak az eleje, de felhívom az illetékesek figyelmét, hogy ennél még decemberben is melegebb volt.

Egy cica, két cica, száz cica, jaj...!

- Gyere, Borcsi, számoljuk meg a képen a cicákat!
- Egy, kettő, hájom, négy, öt, hat, kilenc, húsz...
- Ne így, Bocika, rendesen. Mutasd az ujjaddal, így.
- Egy... kettő... hájom... négy... öt....
- Igen. Öt. Hány cica van a képen tehát, Borcsi?
- Sok!

Imázs

Egy ideig próbálkoztam, hogy egy naaaagy hazai, egyebek közt az országimázst építeni hivatott hivatal weboldaláról sajtóanyagot szerezzek. A próbálkozásaim rendre kudarcba fulladtak.

A nap kérdése

Lehet-e egy cica bárányhimlős?