2010. április 20., kedd

Sport

Mozgok eleget? Hajjaj, megállás nélkül. Sportolok? Nem. Ugyan gyakran eszembe jut a Hyppolitból a jelenet, amikor a masszőz papírgalacsinokat dobált a szőnyegre, és Schneidernénak hajolgatnia kellett érte, mert hajolgatni hajolgatok én is feszt, csak épp nem papírgalacsinok, hanem szétszórt cipők, lego emberkék, labdák, motorok és kisautók, valamint lehajigált itatópoharak után, az mégsem ugyanaz, mint lenyomni egy adagot az usziban, vagy tekerni egy jót a Szigeten mondjuk. Talán ha standardizált kereteket lehetne adni a kismamák mindennapi mozgásformáinak, máris nagyobb elánnal vetné bele magát a sok anyuka, és én is büszkébb lehetnék a teljesítményemre

Egy példa a mindennapi hétpróbára:
1) babakocsitolás tetszőleges távon, benne az ordító gyerkőccel (aerob)
2) itt a cumi, hol a cumi? pusztán tapogatással megtaláljuk-e e töksötétben, a kialvatlanságtól félkómásan a kiesett cumit? (beépített uh-radarral rendelkezők, valamint denevérek előnyben)
3) sikerül-e bejátszani az első falat pempőt a fejét rázó gyermekbe? (ügyességi)
4) elkapjuk-e öt méterről az éppen hanyatt esni készülő kisdedet? (reflex)
5) sikerül-e kivenni a babakocsiból az alvó gyereket és úgy felvinni a lakásba, hogy ne ébredjen föl? (ügyességi)
6) hányszor bírjuk elénekelni a kedvenc altatódalt sikítófrász nélkül? (monotóniatűrés)
7)
hogyan tereljük el a figyelmet eltorzult arcó hiszti közepén? (találékonyság, kreativitás)

1 megjegyzés: