Az én nagy sárga gongom

Úúh, nagyon vacak napom volt ma, fejben fogalmaztam az epés posztot, ki mindenkivel cserélnék - kb. mindenkivel, aki nem ül egy irodában ebben a meseszép időben, hogy tetszőleges sorrendben billentyűket nyomokodjon, ideértve a balmazújvárosi focistákat - aztán nagy nehezen felcihelődtem, és lementem a kertbe. Idén nem terem olyan szépen, a kerítés menti részen kínlódnak csak a növények, történt pár rongálás is. Itt-ott gyomláltam, leszedtem az elvirágzott büdöskefejeket, kapáltam, a felkapált földbe belekevertem a vasvári kempingből a hétvégén felhozott fahamut, szórtam bele némi büdöske- és körömvirágmagot, belocsoltam, leszedegettem a poloskákat, tettem-vettem, és lassan este lett a délutánból, lement a nap, valamikor a kapálás és a poloskozás és a locsolás között felhangzott a nagy sárga gong, és aztán leszedtem a már beért paprikákat, és elindultam haza a szürkületben.