pupákék

Ma reggel alig vánszorogtam be a munkahelyemre, amikor telefont kaptam P. bácsitòl, M. testnevelő tanárától, hogy M. rálépett egy osztálytárs lábára (???), és valahogy megsérült az Achilles-ínja, jó lenne, ha látná orvos. Mivel jelenlegi állapotomban nem vagyok vmi sebes (illetve de), Cs. kísérte át az Sztk-ba, ahol vagy négy óra várakozás után kiderült, hogy szerencsêre nem tört el a lába, az ín sem sérült. Később vettünk egy speckó bokarögzítôt, aztán szépen, kényelmesen hazasétáltunk: a két sànta, meg a copfos, az ép lábú.