Kedden állatkertben voltunk L-ékkal, ahol döbbenten tapasztaltam, hogy A., aki nagyjából egyidős Borival, gyakorlatilag szobatiszta, azaz csak egyszer csurrantott nagy elragadtatásában a szurikáták elé. A döbbenetembe némi irigység is vegyült, és tegnap belecsaptunk a lecsóba, azaz a szobatisztaság elsajátításába Borbálával. Nem tartottam a dologtól, mert már voltak a tárgyban ígéretes kezdetek, és felkészültem a témára. Még régebben vettem egy hét darabból álló Hello Kitty bugyicsomagot, kibontottuk, megnézegettük, megbeszéltük, hogy szegény Kitty szomorú lesz, ha összepisilik, mert, mint Marci tárgyilagosan közbeszúrta, a macskák utálják a vizet.
A délelőttöt még egész jól átvészeltük négy bugyivesztéssel, délután pedig nem reszkíroztam egy (azaz több) Decathlon-összepisilést, és pelenkával oldottuk meg a problémát.
Ma a gyenge kezdet után erős visszaesés következett. Elővettük megint a bugyikat (megszáradtak az éjjel), nézegettük, megállapítottuk, hogy Kitty nem szeret vizes, illetve pisis lenni. Ez azonban kevésbé rögzült Borinál, mint az a gyakorlat, hogy ha a bugyi pisis lesz, kap másikat. És ő az összeset akarta. Minél hamarabb. Úgyhogy megivott egy pohér vizet, aztán tízpercenkét lazán összepisilte a bugyikat sorra, mindegyik után közölte, hogy ez nem jó, és kéjek tisztát, és boldogan választotta ki az egyre fogyó kupacból az újabb áldozatot. Egy jó óra alatt valamennyivel végzett, ráadtam a pelenkát.
Új stratégia után kell néznem.
Próbáld azt, hogy a szárazon maradt pelenka kibontása után, kisebb ünneplést követően, jutalmul add rá a szép bugyit.
VálaszTörlésDe ne ezt a Hello Kittyst, mert ezt már előtted, vegyél egy másmilyen macskásat, de csak egyet. Az legyen a jutalom bugyi. És ne előre jutalmazz, csak utólag. :)
A fejlődés ebben az életszakaszban nagyon gyors, egyik percről a másikra lesz teljesen és megbízhatóan szobatiszta.