...azt írni csak, hogy indul a szezon, mert elindítottuk rendben, és csupa kellemes meglepetés várt, mert nem szedtek szét semmit az egerek, a vízóra nem fagyott szét (csak az aknában lebegett egy döglött béka hófehéren), láttam L. férjét és kisfiát, akik nagyon hasonlítanak egymásra, mindkettőnek nevetős kék a szeme, a házban jó meleg volt, és még szódavíz is maradt tavalyról. Marci teljesen eksztázisba esett a régi SW-magazinjától, aztán a színes krétákkal rajzolgatott, és Bori is csak egyszer osont fel a padláshoz, nem esett bele a vasvillába, és csak egyszer vágta orrtövön a nagy műanyag kocka. A kőműves meg csak vakarta az állát, vakarta a füle tövét, aztán csak kibökte, hogy egy hónapnyi munkát lát kívül-belül, hát majd meglátjuk, mennyi lesz, szerencsére a festővel tud majd párhuzamosan haladni.
A gyerekek persze kidőltek az úton hazafelé, de sikerült őket rendben letenni, de éjjel már Bori nagyon meleg volt, még beletoltunk egy adag Nurofent, és az levitte hamar. Reggel már hőemelkedéssel ébredt, Nurofen, láz lemegy, délben onnan lehetett sejteni, hogy megint lázas, hogy lefeküdt a csíkos nagypárnára és elaludt 11-kor, Nurofen, láz lemegy, aztán este 7-kor megint lefeküdt, akkor már be a zuhanyba, remegtek a kis husi X lábai, és nem volt jó sehogy se, hát még amikor egy kúpot is kapott szegény. De azért hamar elaludt, és én is vele együtt, mert egész nap mi felnőttek is olyanok voltunk, mint az őszi légy, és aztán egészen 9-ig aludtunk, legalábbis én akkor ébredtem, de Bori akkor se, csak fél 11 felé. Ma már ugyanolyan kis disznófülű, mint három napja, úgy tűnik, ezzel a 14 órás alvással kidolgozta magából, ami csak benne volt, de azért ma is csak belülről néztünk ki verőfényes, korán jött 20 fokba, nemigen kívánkozott még kifelé. Jövő héten még itthon marad velem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése