2013. november 21., csütörtök

Hát ez a kérdés is elhangzott

- Anya, te miért vagy olyan kicsi? Mindjárt akkora vagyok, mint te. Pedig csak nyolc és fél éves vagyok.
- Marcikám, ki a legnagyobb az osztályban?
- Ki lenne, anya? Én.
- Az a-ban van nálad magasabb?
- Nincs.
- És a harmadikosok között?
- Ott se. De várjál, anya! A negyedikesek között talán egyvalaki van olyan magas, mit én. Talán egyvalaki.
- Akkor mit gondolsz, kisfiam, én vagyok kicsi, vagy esetleg te vagy magas gyerek?
- Azt hiszem, mégis inkább én vagyok magasabb, mint gondoltam, anya.

2013. november 20., szerda

Ez történt a háttérben egy szombat délutánon



Egy randa esős szombat délután a macskák teadélutánt tartottak.


A közeli autóversenypályán rekordkísérlet zajlott, amely...


...sikeresen zárult. 


A macskák meghívták az ünneplő autóversenyzőt is, de 


...torta sajnos nem jutott mindenkinek 



Az autóversenyző sértődötten továbbállt, de Lukrécia teljesen kiborult szegény. 

2013. november 19., kedd

Az élet a legnagyobb forgatókönyvíró

Amikor csütörtök este Borinak fájdalomcsillapítót kellett adnom, hogy el tudjon aludni a fülfájástól, még nem sejtettem, hogy hétfôn mégis Marcinál diagnosztizál a doktornô egyszerre középfül- és tüszôs mandulagyulladást. Borinak szerencsére kutya baja.

2013. november 15., péntek

A teremőr néni szerint


Hiába volt 25%-os leértekélés a c&a-ban, mire leértem, minden elfogyott.

(Ötlet innen: whistlermamaja.tumblr.com)

2013. november 13., szerda

Humán vs természet

Az elmúlt évek jelentôs részét azzal töltöttem, hogy kisiskolás gyerekeknek próbáltam magyarázni a tudományról. Úgy tûnt, értették.
Ha Marci megkérdezi, miért nônek a gyerekek, mit csinál a garatmandula, miért hullanak le a levelek  a fáról, arra tudok válaszolni. És meg is érti.
De - miután az iskolában megpróbálták történelmi perspektívába helyezni az 56-os forradalom kitörését - képtelen vagyok elmagyarázni neki a Rákosi-rendszert.

2013. november 9., szombat

Lényeglátás

- És képzeld, anya, láttam egy olyan Barbie-t, aminek hableányfarka van, és ha megnyomod rajta a gombot, akkor megváltoztatja a színét...
- Hol láttad, Borcsi?
- A lekrámban. Kaphatok olyat, anya? Kaphatok?
- Nem lekrámban, Bori, hanem reklámban.
- Lekrámban. Rrrr... lekrámban. Nem tudom kimondani.
- Akkor majd akkor beszéljünk róla, kaphatsz-e ilyet, ha ki tudod mondani, jó?
- Akkor majd úgy mondom: láttam a tévében. Így már jó, anya? Így már kaphatok?

2013. október 28., hétfő

Pára, denevér

1. Mentem ki valamelyik reggel az erkélyre, és hirtelen mintha két évet repültem vissza az idôbe, a négy királyról elnevezett vidéken voltunk ekkor. Elôször nem is értettem, miért jut eszembe, aztán csak összeraktam: a meleg, a pára idézte fel a trópusokat. Ugyanolyan nyirkosan lógtak a ruhák a szárítón, mint ott a teraszra kiterített törülközôk. Sajnos, hiába lettem éberebb, más hasonlóságot nem sikerült találnom.

2. Ma - valószínûleg utoljára - bringával mentem be dolgozni, sajnos hazafele má szürkületben tekertem. Még így is megállapíthattam, hogy páratlan tervezéssel sikerült ellehetetleníteni a környék közlekedését, ugyanis jelenleg minden, a belvárosba vezetô út fel van túrva.  A feltorlódott forgalomban veszteglô autók fölött vidáman cikázott egy stramm denevér, gondolom, a fényre gyûlô rovarokat kapdosta.