2016. szeptember 25., vasárnap

hétvégém

az elmúlt napok egyik csúcspontjának tűnt, hogy végre vettem egy scrabble-t (utazós változat). Kibontattam, játszottunk, ránk sötétedett, összepakoltam, hazajöttünk. Itthon vettem észre, hogy két betűm már hiányzik.

2016. szeptember 24., szombat

és egy homonímiának köszönhetően máris ismerős terepen járunk

- Szóval a szőlő. Figyelek, mondhatod, kisfiam.
- A szőlő. Szóval a szőlő... nagyon régen ismerjük... ismeri az emberiség. Igen. Magyarországra  a rómaiak hozták... Jellegzetes bortermesztő, nem bortermő vidék a Balaton, Sopron, Villány, Tokaj-Hegyalja,,, igen. A szőlőnek a termése ilyen kis izé, ilyen kis gömb, sok mag van benne, vagy egy-kettő, vagy nincs... hogy mi az ilyen termés neve? Öööö, bo... bo... bogyó! Igen, bogyótermés. A szőlőnek a szára... fás. A fás szárát tőkének hívják. Tehát a szőlőnek tőkéje van. Meg a banknak is.

2016. szeptember 21., szerda

ilyenkor büszke vagyok magamra

Az elmúlt napokban kellett csinálnom pár interjút régóta Magyarországon élő menekültekkel / bevándorlókkal, és a legnagyobb meglepetésemre teljesen mindegy volt, hogy angolul vagy magyarul beszélünk-e. Jó, nem volt köztük skót, se asszony, se kappanhangú skót fiatalember, de akkor is. Mi lett volna, ha nem ilyen-olyan tanfolyamokon, hanem huzamosabb ideig és rendszeresen tanulok angolul?

2016. szeptember 15., csütörtök

wellbeing

Közérzetjavító intézkedésként előírnám, hogy napos délutánon tekerjünk végig a Duna-parton hetente többször. (Az előttünk ugráló turistáktól - ma nekem épp egy spanyol turistacsoport jutott - eltekintenék.) Amúgy még a lelkiismeretem is tiszta, munkaügyben kellett a Dimitrov (hahahaha) térre mennem.

2016. szeptember 12., hétfő

most komolyan

Az utóbbi időben többedszer futok bele abba a sommás megállapításba, hogy a bölcsészek ilyenek. Olyanok, Vagy amolyanok. És általában nem pozitív állítást fogalmaz meg róluk a szerző.

Persze mint bölcsész személyemben is sérelmesnek találom az efféle (elő)ítéleteket, mint ahogyan nyilván a mérnökök is felháborodnak, ha úgy általában valaki műveletlennek vagy szakbarbarnárnak titulálja őket, vagy a könyvelők, ha korlátolnak vagy fantáziátlannak, ne is beszéljek a kapzsinak beállított orvosokról.

De - mivel jó hosszú ideig jártam egyetemre - jó sok bölcsészt láttam. És láss csodát: a bölcsészek is sokfélék.
Van köztük szőke meg barna, találkoztam buzgó reformátussal, katolikussal, ortodoxszal, sőt ateistával is. Találkoztam konzervatívval, liberálissal és fajvédő eszméket dédelgetővel. Ismertem nyelvtehetséget, aki akár több holt nyelvet is remekül elsajátított pár év alatt, és ismertem olyan bikkfanyelvűt, akinek az élő nyelvek is nehezen mentek. Ismertem szépet és csúnyát. Ismertem kikapóst és zárkózottat. Ismertem gyakorlatiast és álmodozót. Ismertem sportost és lustát. Ismertem gazdagot és szegényt. Ismertem olyat (kapaszkodjatok meg, többet is!) aki második szakjának a matematikát választotta. Az évfolyamtársaim között van olyan, akiből fordító lett, másból üzletember, jogász, könyvelő, vagy éppen erotikus magazin főszerkesztője, vagy egyetemi tanár.

Szóval ne már..

2016. szeptember 8., csütörtök

életem

Amit szeretnék



és ami van





2016. szeptember 7., szerda

Ismerd meg hazádat! / Pompásan buszozunk

Tegnap Békásmegyer egyik végében tartottunk expedíciós terepbejárást busszal, ma a másikban hévvel. Holnap a Rómaira megyünk (busszal). Kár, hogy Marci nem tájfut. (és ezúton köszönjük a sportegyletnek a remek lehetőséget, miként ők is örvendtek a "példamutató szülői kezdeményezésnek", miszerint mindenki fuvarozza a más gyerekét. Szerintem jobb lett volna, ha nincs rá szükség.)

2016. szeptember 5., hétfő

Utószezon

még rengeteg az autó
de már nem fogynak el sem a 60-as, sem a 90-es kilométernél
még nyitva a lángosos
olyan csend van, hogy jólesik csak heverni a strandon
a kishattyúk lassan fehérbe öltöznek
meleg a víz és tiszta
több a vitorlás, mint a strandoló
szitakötők cikáznak mindenhol
piroslik egy levélcsomó a vadszőlőn
kinyílt az egy árva dáliám
elnyílt a mocsári hibiszkusz

és irreális, hogy haza kell menni innen.

2016. szeptember 3., szombat

Aki teleszüli

- Anya! Anya! Ott egy fehér galamb! Az szerencsét hoz?
- Nem.
- Van olyan állat, ami szerencsét hoz?
- Nem is tudom... A fehér galamb a béke jelképe.
- Igen? Miért? 
- Mert egy régi biblai történet szerint... [következik a vízözön-történet vázlatos ismertetése]... és akkor visszatért a galamb, a vízszint csökkenni kezdett, és hamarosan Noé bárkája megakadt az Ararát hegyen. Aztán a víz leapadt, és Noé kiengedte az állatokat, és ők benépesítették a Földet. 
- Aha. Értem. És Noé? 
- Ő is partra szállt. 
- Nem úgy értem, anya, Hanem ő mit csinált? Ő is elkezdett egymás után szülni?