Már karácsony körül megindult a szenteskedés, írtam Szent Józsefről, aztán újév napján kinn császkáltunk a Margitszigeten, és eljutottunk a romokig, megnéztük Margit sírját meg a kis kápolnát, meséltem Marcinak a Margit-legendáról, és beszéltünk arról is, hogyan lesz szent valakiből, pár nappal korábban, a két ünnep között sétáltunk egyet a Bazilikánál, Marci felbökött a bejárat fölé, nézd, anya, ott van Zeusz! hát csúnya vége lett az orrfújásnak, mert épp a kezemben volt a zsebkendő, feltűnés nélkül vihoghattam bele, a templom előtt siető öreglányok úgy néztek ránk, mint aki nemrég szabadult illetéktelenül a purgatóriumból, de utána elmagyaráztam Marcinak, ki az a szakállas, izzó szemű alak odafönn, fején a koronával.
Most meg itthon vagyunk még mindig, harmadik hetet töltöm félig-beteg gyerekkel itthon, és mivel megy a zárás meg fusizom is mellette, hát néha bekapcsolok egy-egy filmet, amit egyébként mélységesen elítélek, de ugye már Goethe is értekezett a száraz elméletről és a gyakorlati aranyfáról, pedig ő nem nevelt két gyereket, és eljutottunk Mátyás király történeteihez. Megnéztünk közülük jó párat, plusz egy kis ismeretterjesztő filmet Mátyás, valamint Beatrix életéről, aztán Marci megkérte kapcsoljam ki, kikapcsoltam, ő meg molyolni kezdett valamit. Anya, mondta kicsit később, Mátyás nagy király volt? Az volt, kisfiam. Akkor, anya, miért nem lett szent belőle?
A kis manók a fejemben eszeveszetten nyitogatták a katalógusokat, és adták a számba a szavakat úgy, hogy a reneszánsz, középkori kultúra hanyatlása, világi szemlélet és egyházpolitika kifejezéseket kirostálja a mondanivalóból. Hogy lehet erre a kérdésre normálisan válaszolni egy óvodásnak?
Rendesen megdolgoztat titeket Marci :)
VálaszTörlésAzt hiszem, én úgy magyaráznám (ha a kérdés csak költői volt, akkor bocs), hogy egyszerűen más pályán, más irányba indult el. Ahhoz, hogy szent legyen, más készségek kellenek, mint ahhoz, hogy valaki nagy király legyen (bár lehetnek persze átfedések). Ha valaki nagyon sokat tesz azért, hogy a munkája eredményeképp kiemelkedően jó tanár legyen, és ehhez megvannak a képességei is, az a végén pont azon fogja észrevenni magát, hogy kiemelkedően jó tanár lett. De nem lett belőle kiemelkedő (sőt semmilyen) orvos - ahhoz más dolgokat kellett volna jól csinálnia.
Az a baj, hogy még a Bazilikánál Zeusz kapcsán kiselőadást tartottam István királyról, hogy ő egyebek közt azért lett szent, mert jó király volt. Innen jött szerintem az analógia, hogy ha István jó király volt, és szent lett belőle, akkor Mátyásból miért nem lett szent, ha ő is jó király volt?
VálaszTörlés... aztán közben rájöttem, hogy ez azért elég elnagyolt magyarázat... de úgyis továbbkérdez :)
VálaszTörlésHát az igazat, egyszerűen, a végsőkig lecsupaszítva: hogy a szentté avatás a katolikus egyház eszköze, és azt avatják szentté, aki a katolikus hitet olyan mértékben szolgálja, amely miatt az egyház kiemelkedően emlékezetessé akarja tenni az illető nevét.
VálaszTörlésTulajdonképpen a szentté avatás a pápa kinyilatkoztatása arról, hogy az illető bizonyosan a menyországban van és megdicsőült, ezért mindenkinek tisztelni kell.
Valaki lettlégyen bármilyen nagy uralkodó, ha nem szolgálta az egyházat kiemelkedően, akkor sose lesz belőle se boldog, se szent. Olyan ez, mint egy kitüntetés, amit az adott személy, halála után kaphat meg.
Ráadásul István nem is volt "jó" király, István a kereszténység, a római katolikus hit elterjesztését vállalta magára és tűzzel-vassal, intrikával gyilkossággal meg is tette. (na ezért mondja országunkat az alaptörvény is kereszténynek)
Valami olyasmit makogtam, hogy István azért lett szent, mert bevezette a kereszténységet, és ezt az egyház elismerte, de hogy szent legyen valaki, ahhoz dokumentált csoda is kell, és Mátyás nemigen volt csodatévő alkat, az még a mesegyűjteményből is kiderül, hogy a józan eszet szerette, meg a logikus gondolkodást - és akkor hagyjuk is, hogy egy reneszánsz ember nem éppen a szentek archetípusát testesíti meg.
VálaszTörlés