Álmaimban Amerika

Smucig vagyok. Utálok költeni. Nem is vásárolok, és ha lehet, veszem az olcsóbbat. Egyvalamire nem sajnálom a pénzt: utazásra.

És szerencsém is van, mert elég sok helyen jártam már. Néztem szembe cápával, és repült el az orrom előtt paradicsommadár, még ha nem is az, amire vártunk. Jártam esőerdőben és sivatagban, tudom, miért dörmögőmadár angolul a kolibri, mert hallottam, milyen zajt csap a szárnyával, és lesett rám gekkó a női vécében. Most is utaznék el, bárhová, legyen az Európa, a Távol- vagy a Közel-Kelet, de Amerikába nem vágytam sohasem. Ami szerencse, mert úgy tűnik, Amerika sem vágyik rám. Idén lesz a harmadik alkalom, hogy nem jutok el Amerikába, a kétévenként tartott konferenciára Washingtonba, holott a legtöbb kollégám, Ljubljanától Londonig, Mexikótól Izraelig, Szófiától Berlinig ott lesz.

Hogy mi lesz két év múlva, arra inkább nem akarok gondolni sem.