Annyit is ér

aki nem tudja még a gimnáziumi irodalom-tananyagot sem, de idézni persze bátor, ráadásul József Attilát, nem Balassit meg Berzsenyit, Tinódi Lantost vagy a Siralmas énnékömöt, József Attilát, akiről a tízéves is tudja, hogy öngyilkos lett szerencsétlen, és ez nem puszta frázis, mert tényleg szerencsétlen volt és nyomorult, és azt se feledjük, hogy ez a brigád mennyiben bír közösséget vállalni a József Attila-félékkel, a hidegben a szenet felszedegetőkkel, az árvákkal, kitaszítottakkal, megnyomorítottakkal és megalázottakkal, a nem mellesleg kérlelhetetlen szigorúakkal, és persze József Attila akkor is az egyik legnagyobb - ráadásul 20. századi és könnyen befogadható költő - marad, de hát már harminckét évesen megírta, az egész népet fogja taní-tani - de ilyen ostobákra valószínűleg nem számított még ő sem.