Arról, hogy nekem igazából könnyű örömet szerezni.

Marci: Jaj!


Én: Mi történt?
Marci: Bori rálépett a lábamra.
Bori: Bocsánat, Marci, bocsánat.
Marci: Jól van, Bori. Már nem fáj.
Én: Gyerekek, de szeretem ezt hallani! Amikor ilyen udvariasak vagytok egymáshoz!
Bori: Bocsánat, Marci!
Marci: Jól van, Bori. Már nem fáj.
Bori: Bocsánat, Marci!
Marci: Jól van, Bori. Már nem fáj. 

Bori: Bocsánat, Marci!
Marci: Jól van, Bori. Már nem fáj.
Bori: Bocsánat, Marci!
Marci: Jól van, Bori. Már nem fáj. 


aztán a végét mindhárman elnevettük már.