2010. február 16., kedd

Egy sima, egy fordított

Bár messze nem hasonlítható az előzőhöz, az idei téli szezon is kiszámítható minta szerint telik: legfeljebb két hét ovira jut egy egyhetes itthonlét. Ezek a betegségek szerencsére kevésbé rázósak, mint a tavalyiak, amikor is volt bárányhimlő, 40 fokos láz, vírusos tüdőgyulladás, skarlátgyanús megbetegedés, több középfülgyulladás.
Mindenesetre most is itthon dekkolunk hárman. Bori épp a hátamon alszik, Marci köhög, az orra is folyik, de megállás nélkül nyomja a szöveget mindenféle robotriasztókról, távcsöves fegyverekről és hasonlókról. Már nem is igen próbálom követni. Arról már reggel letettem, hogy valami értelmes munkát végezzek, csak frusztrálom vele mindhármunkat.

A ropogós, jó hidegnek vége, csak hópamacsok fehérlenek a szomszéd háztetőn. A hegyet nem látni az óriási ködtől. Az utcán sár és süppedt, egyre zsugorodó, kormos szélű buckák.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése