Isten éltesse!

Születésnapi bulira voltunk hivatalosak pénteken, K., Marci unokahúga immár nem hónapokban, hanem években számolja az idő múlását. Nagyon jól sikerült összejövetel volt, a fő ajándékot, egy gigantikus babaházat az ünnepelt rögtön birtokba vette, és nemcsak ő, hanem a jelen lévő unokatesók is. (Volt unokabáty, unokanővér és unokahúg is.) E., a háziasszony azt kérte, sütit vigyünk, persze jó a bolti is, de nagyon megköszöni, ha sütök bármit. Én meg mondtam, hogy nem gond, bármit megsütök, és ebben is maradtunk.

Sokáig vacilláltam, mi is legyen, mert egyrészt domborítani is akartam ennek minden aspektusával (azaz ne legyen snassz kevert tészta és legyen mutatós meg persze überfinom) de legyen gyors vagy legalább előre elkészíthető, mert sok időt nem tudtam rászánni.

Végül lett háromféle sütemény, sós, édes, torta és nemtorta. A domborítás sikerült, de most egy darabig nem akarok lisztet látni, maradok a receptolvasásnál, az legalább nem csinál rumlit.