Nincs szép kezem. Az ujjaim nem hosszúak és légiesek, hanem rövidek, a körmeim se kecses mandula formájúak, egyszerűen rövidre vágom őket, és kész. Gyerekkezem van, még mindig.
2012. június 20., szerda
2012. június 19., kedd
Nevelésem gyümölcse
Próbálom arra tanítani a gyerekeket, hogy ne higgyenek el semmit csak azért, mert valaki mondja nekik, győződjenek meg róla, nézzék meg a saját szemükkel, gondoljanak utána, vizsgálják meg a valóságtartalmát, vegyék górcső alá, tegyék mérlegre, aztán döntsék el, igaz-e vagy sem, amit hallanak.
Úgy tűnik, rövid távon sikerrel jártam.
Úgy tűnik, rövid távon sikerrel jártam.
2012. június 18., hétfő
Smucig vagyok, ez olyan biztos, mint hogy a Mikulás létezik
- Mi ez, Marci?
- Ez, Cs., ez? Bilibo. A zöld Borié, a narancssárga az enyém. A Mikulástól kaptuk.
- Még sose láttam ilyet. Szereted? Szeretsz vele játszani?
- Igen, nagyon. Egyszer egy boltban voltunk, és nagyon unatkoztunk Borival, és ott a játszósarokban volt egy ilyen bilibo. Nagyon tetszett, alig akartunk eljönni. Anya megnézte az interneten, mi ez, és aztán a Mikulástól megkaptuk.
- Marci, figyelj...
- Igen, Cs.?
- Nincs is Mikulás.
- Hogyhogy nincs?
- Én láttam, ahogy apukám eldugja az ajándékot, és azt mondta, hogy a Mikulás hozta. Úgyhogy nincs is Mikulás. Csak a felnőttek teszik oda az ajándékokat.
- Áh, Cs., dehogy! Amikor anyával megnéztük a bilibót az interneten, azt is láttuk, mennyibe kerül. Nagyon drága volt. Gondolod, hogy akkor anya megvette volna rögtön azután? És mindjárt kettőt? Te komolyan azt gondolod? A Mikulás hozta. Csak a Mikulás lehetett az.
- Ez, Cs., ez? Bilibo. A zöld Borié, a narancssárga az enyém. A Mikulástól kaptuk.
- Még sose láttam ilyet. Szereted? Szeretsz vele játszani?
- Igen, nagyon. Egyszer egy boltban voltunk, és nagyon unatkoztunk Borival, és ott a játszósarokban volt egy ilyen bilibo. Nagyon tetszett, alig akartunk eljönni. Anya megnézte az interneten, mi ez, és aztán a Mikulástól megkaptuk.
- Marci, figyelj...
- Igen, Cs.?
- Nincs is Mikulás.
- Hogyhogy nincs?
- Én láttam, ahogy apukám eldugja az ajándékot, és azt mondta, hogy a Mikulás hozta. Úgyhogy nincs is Mikulás. Csak a felnőttek teszik oda az ajándékokat.
- Áh, Cs., dehogy! Amikor anyával megnéztük a bilibót az interneten, azt is láttuk, mennyibe kerül. Nagyon drága volt. Gondolod, hogy akkor anya megvette volna rögtön azután? És mindjárt kettőt? Te komolyan azt gondolod? A Mikulás hozta. Csak a Mikulás lehetett az.
2012. június 11., hétfő
finom célzás
- Majci, megkeresed nekem a villogós duplókockát?
- Igen, várj egy kicsit.
- Ott lesz abban az ójiási kupléjiumban...
- ...amit csináltál...
2012. június 4., hétfő
Suum cuique
- Anya! Anyaaaa!
- Igen, kisfiam?
- Anyaaaa, nem tudok több matricát felragasztani a hűtőre!
- Miért nem?
- Mert ez a lógatós Hello Kitty mindent letakar!
- Aha, látom. Tényleg.
- De anyaaaa! Tedd el máshová! Mert így rálóg a matricáimra, és nem látszanak tőle a varacskos disznóim!
2012. június 3., vasárnap
2012. június 1., péntek
Jellemzô
Tegnap megvolt az elsô szülôi az iskolában. Kaptunk két, mindkét oldalán teleírt a4-es papírt, az egyik a tudnivalókat tartalmazta, a másik azt, mi mindenre lesz szükség majd elsô osztályban. Kell vinni például cipôsdobozt, hurkapálcát, kinti és benti tornacipôt, valamint külön váltócipôt, színes korongokat, kistükröt, logikai készletet, papírcentit, színes ceruzákat, két ollót, tornazonit és fehér tornapólót, öt csomag írólapot, vízfestéket, ecsetet három méretben, zsírkrétát, betûsínt, szám- és betûkártyákat, postairónt és gyurmát, de nem ezek leptek meg, hanem az, hogy hat gázgyújtógyufás-dobozból (percekig gondolkodtam, hogy kell helyesen leírni, a mozgószabály tûnt a legesélyesebbnek) kis fiókos szekrénykét kell barkácsolni még a nyáron, mert a gyerekek ebben tartják majd a tükröt, a korongokat meg a többi kis vackot matekórán, a gyufa meg majd szépen lassan elfogy, biztatta a tanító néni az anyukákat. Nekem erôs kételyeim vannak ez ügyben, ugyanis villanytûzhelyünk van itthon.
Szülôi után elmentem Marciért az uszodába, az öltözôben felejtettem az útközben vásárolt hat kiflit, de csak a sarkon vettem észre, és már nem akartam visszamenni, talán az uszi is bezárt, mire odaértem volna. Este korán lefeküdtünk, sokáig néztük az ágyból a tévét, amit imádok, aztán egyszer csak elaludtam, és azt àlmodtam, hogy elkezdôdödött az iskola, és megint elfelejtettem valamit vagy eltévesztettem vagy elhagytam, és Marcinak nem volt rendes felszerelése, és rohantam, hogy elvigyem neki azt a valamit, amit elfelejtettem, eltévesztettem vagy elhagytam, de a portás nem akart beengedni, úgyhogy be kellett lógnom valahogy az évnyitóra, hogy odaadhassam neki, de nem nagyon sikerült, hát tülekedtem és taszigáltam és taszigálódtam, aztán szerencsére reggel lett, és kiderült, hogy csak álmodtam az egészet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)