Dilemma

Ismeritek a hasonlatot a békákról meg a forró vízről?*


Én vagyok a béka.

A víz meg a munkahelyem. És időről időre nem tudom már, mi a normális, langyos-e a víz alattam, vagy éppen feljebb vagy lejjebb tekerték a gázt. Ezen nem segít, hogy a főnököm meglehetősen szeszélyes, impulzív ember (jellemének további leírásától eltekintek), és szeret olyan helyzeteket generálni, amiben cseppet sem érzem magam jól (és értelemszerűen én nem generálnék ilyen helyzeteket). A köztes időben viszont kifejezetten kellemes a légkör, kedvelem a többi (kisszámú) kollégát, a napi időbeosztás alapvetően nem feszes, és a munkahely-otthon  távolság is ideális. Távmunka általában megoldható. A munka mennyisége nem sok - de azt nem tudom megítélni, másnak mennyi lenne - én több-kevesebb megszakításokkal tíz éve vagyok ebben benne, ismerem az elvárásokat.

Most éppen a kellemes időszakok egyikét élem.

De.
Vannak kellemetlenebb hetek is. Ezek kb az év harmadát teszik ki. Ilyenkor feszült a hangulat, lógnak a kések a levegőben. Ezekben az időszakokban nem lehet szabadságra menni, nincs betegség. Általában egyszerre kéthetes szabadság nincs, legalábbis tavaly nem mehettem el. De a legrosszabb mégis az a ki nem mondott elvárás, miszerint nem elég rendesen, hatékonyan elvégezni a munkát (ez amúgy több dolog miatt is lehetetlen), hanem mindenféle előre tudhatóan értelmetlen kört kell beiktatni, és az attitűd, miszerint egyfajta mártírként áldozunk a munka oltárán, szabadidőt, értelmes energiát, pihenést. Mert nekünk ez nem csak az állásunk. Nekünk ez nem csak munka. Nekünk ezért élnünk-halnunk kell.
Minden ilyen, periodikusan ismétlődő időszak után kipurcanok, és fogadkozom, hogy nem, én ezt nem csinálom tovább.

És mindenféle fordulatok váratlan eredményeképpen felsejlett a munkahelyváltás lehetősége.
És mint kis biztonsági játékos béka, méregetem, milyen meleg a víz körülöttem. Hagyjam-e el a pocsolyámat, ahol belátható időn belül sosem leszek főbéka, viszont kiszámíthatatlan, meddig melegszik a víz? Vagy legyen merszem átugrani az ismeretlen hőfokú lavórba, amely mellett sokkal szebben zöldell a sás (ami persze egyrészt ismeretlen, másrészt nagyon is kézenfekvő - úgymint jelentékenyebb hosszabb napi ingázás - kényelmetlenségeket rejt)?

*ha egy békát egy tál forró vízbe dobnak, a béka azonnal kiugrik. Ha azonban ugyanazt a békát egy tál hideg vízbe dobják, majd a vizet lassan, fokozatosan melegítik, akkor a béka szép csendben megfő.