Hó

Leszögezem: nem vezetek - tehát nem akadok el a hóban. Társasházban lakunk - tehát nem kell havat lapátolnunk. Garázsunk van - az autót sem kell kiásnom a hó alól.
Úgyhogy semmi nem akadályoz meg abban, hogy szeressem a havat.

Már tavaly ilyenkor rájöttem, hogy a hideggel tulajdonképpen semmi bajom - a dérlepte hajú alak én vagyok, nem a Mikulás, csak a beszéd közben a számból kicsapó pára ráfagyott a sapkámra, a hajamra, a sálamra meg a szempillámra -, és jobban tetszett a lapp tél, mint a toszkán tavasz, mit nekünk mínusz 27 fok. Amit a télben nem szeretek, az a sötét. De most világos van, a hótól rózsaszín lesz este meg éjjel az ég, és tiszta fehér minden, áttekinthető, egyértelmű, a szigorú kontúrokat oldja a sok puha bucka.

Borival pedig a húsvét tiszteletére hónyulat építettünk az udvaron.
A végcső simítások, a szemek, a bajusz, valamint természetesen a fotók Cs. munkái.