2010. december 2., csütörtök

Mit szeretnék?

nem dolgozni. Csak itthon lityegni-lötyögni Borbálával, reggel lemenni sétálni vagy a játszótérre vagy a piacra, bűntudat nélkül fogorvoshoz menni, délután olvasgatni, elmosogatni szépen, nyugiban, söprögetni, elmenni Marciért az oviba, hazafelé menet bevásárolni, lazán, este hímezgetni, megnézni ezt-azt a tévében. Nem akarok idegeskedni minden egyes nem fogadott hívás miatt, éjfélig táblázatokat szerkesztgeni, fordítani, korrigált cikkekben hibát vadászni, hirdetéseket hajkurászni határidő után, gyomorgörccsel nekiindulni a lapzárta hetének, vajon minden megjön-e időben, klappolni fog-e minden. Most például nem klappolt, kimaradt egy hirdetés. Eddig mindig kivédtem az ilyen jellegű hibákat, még ha nem is az én feladatom, most nem tudtam. Nem bírom már a gyűrődést. Talán kecskéket kellene tartanom inkább a Bakonyban.

2 megjegyzés:

  1. olyan rossz látni, hogy ennyire keserves kínlódás lett ebből a fantasztikus melóból :-(

    VálaszTörlés
  2. a meló még mindig fantasztikus. Csak a kimenő levelekbe bele-belepillantó főnök úr, a funkcionálisan analfabéta kollégák, akik képtelenek leírni az újság címét helyesen, vagy a kolleginák, akik felháborodnak a kérdésen, ismerik-e a lapot, és nem tudnak három nyomorult rovatot felsorolni belőle, mert ki se nyitják soha, csak ez, amitől keserű lesz az ember szája.

    VálaszTörlés