Hát leginkább az van, hogy reggel fél vagy háromnegyed nyolc körül érek be a Megyébe, ami tényleg a Borbuggyan partján fekszik, és a magamfajta hobbitoknak vállmagasságban van a legtöbb kilincs, de már megszoktam.
A Megyében nem folytatok privát jellegű internetezést, mert magamon érzem a Gyűrűlidércek tekintetét, mióta egy számomra ismeretlen személytől kaptam választ a neki el sem küldött levelemre, meg aztán időm meg módom sem nagyon van rá, kedvem pedig végképp nincs.
Aztán, ha hazaértünk, vagy sikertelenül próbálom összeszedni magam, vagy sikeresen, utóbbi esetben mosogatok vagy átnézem Marci leckéjét vagy leszedem a szárítót, esetleg kapok egy sms-t, hogy még valamit feltétlenül és gyorsan csináljak meg, ami megoldja a mivel foglalkozzam hattól nyolcig? kérdését. Ellenkező esetben viszont nem kapcsolom be a gépet és élvezem, másrészt elalszunk elég hamar, a rendszeres hajnali kelések következtében.
Szóval be fog ez állni, remélem, meg beleszokunk mindnyájan, és lesz ez jobb is, kicsit ráérősebb.
Mindenesetre, amikor megkérdezte a minap az egyik kolléganőm valami távoli részlegből, hogy érzem magam, azt feleltem eki, hogy úgy, mint a székláb az esztergapadon. Ide-oda forgatnak, itt alakítanak, ott gömbölyítenek, amott kicakkoznak kicsit.
Hát, ha olyan műhelyben vagy székláb, ahol míves darabokat faragnak, akkor kibírható ez az átmeneti állapot :) De ha már jól kifaragtak és beilleszkedtél a helyedre, szívesen olvaslak újra gyakrabban!
VálaszTörlésSzerintem meg nem jó az ha sokévnyi önállóság után egyszercsak székláb lesz az ember, akit mindenféle, akármilyen asztalosok próbálnak satuba fogni.
VálaszTörlésA szabadságról nehéz leszokni. Persze, ha van miért hagyni magát az embernek, van az a feladat, meg van az a pénz, amiért vállalja az ember. (meg van a szorító szükség is...)
Nem jó leszoknia szabadságról, eléggé kínlódom vele. Nehéz megszoknom, hogy nem vagyok önjáró, hogy minden piszlicsáré dolgot egyeztetnem kell (konkrétan), hogy a kritikákat hajmeresztő stílusban kapom olykor-olykor. Nem vitás, hogy az eddigi munkám sokkal-sokkal érdekesebb, színesebb, jobb volt. Jobban is szerettem. De tegnap menetrend szerint megkaptam a munkában itt töltött első hónap után a fizetésem - és ilyen ebben az évben még nem fordult elő. Hiába volt az szebb meg jobb meg érdekesebb, azt sem bánom, ha nem kell cirkuszolnom havonta a béremért. Valamit valamiért.
VálaszTörlésszéklábban lakozó varázspálca vagyok magam is, messze nem a legjobb mesterek keze alatt - pedig nyers fa koromban még csak varázspálcának készültem
Törlés