Jön velem szembe.
Ömlik rá a fejemre.
Csurog bele a szemebe, folyik rajtam végig.
A női lét követelményei.
Hogy a női tulajdonságok legfontosabbja, az az elegancia. Illetve más szerint a méltóság. Illetve más szerint a finom, visszafogott modor,
Hogy a női energiák. A női életpályák. A női visszafogottság. A női bevonzás. A női anyámkínja.
Úgy szeretném hinni, hogy ha történetesen az a huszonharmadik párom mégis xy-ból állna, akkor is ugyanilyen okos vagy oktalan, szép vagy csúnya, gonosz vagy jellemes lennék. Nem lennének mások az energiáim, a vonzerőm, az életpályám, a visszafogottságom, a humorom, az eszem, a szívem, a lelkem, a karakterem.
Merthogy a többi 22 kromoszómapárom éppen ugyanolyan maradna.
Üdvözölném továbbá, ha kevesebb követelményt állítanánk a nők meg a férfiak elé. Helyette kezelhetnénk őket egységesen embernek is.
Többnyire egyetértek veled, de ebben nem. Azt nem tudom, hogy van e már jó érvendszerem, de azt gondolom hogy van női erő, ami különbözik a férfi erőtől. Nem gondolom, hogy ez a képességekről szólna, inkább nézőpont vagy fókusz.
VálaszTörlésÉn is így szeretném. Nagyon sokáig, szinte a vajúdásig nekem ilyesmi is volt. Sakkoztam, tanultam, kutattam, utaztam, szerettem. De aztán elkezdtek nagyon mások lenni az élettapasztalatok, a fehasználandó skillek. Előtte is inkább azt várták tőlem, hogy figyelemmel meghallgassak, nem azt hogy erővel megoldjak, de ettől még nyugodtan szerelhettem (jó azt most is). De azóta, amióta elfogyott szinte minden nem szükségesre az energia, azóta méginkább a türelmemre, kitartásomra, mosolyomra, gyengédségemre van (lenne) igény. (Nem teljesen kifejtett a listám, sem az érvelésem, és erősen sztereotipizált a rövidség kedvéért.) Egyszerűen azt látom, hogy amikor a gyerekes létben teszteljük a képességeinket, akkor a férjemnek mintha több lenne a férfiasnak hívott jegyekből, nekem meg több a nőiesnek tartottakból. Persze vannak kimért agyi szabályozási különbségek is a nemek között, amik nagyon izgalmasak. Abban mindenképp egyetértek, hogy elvárásokat kár teremteni ezekből.
VálaszTörlésazt hiszem, én nem vagyok valami nőies alkat, nyilván ezért szúr szemet talán jobban ez az egész. De azt látom, hogy a nőktől valahogy általában szupportív, támogató szerepet vár el/jutalmaz a társadalom, és az eredményekből meg nem ők, hanem a szupportált húz hasznot/profitál. Pártolnám, ha ez egy dinamikus egyensúly lenne, de általában én nem annak látom.
VálaszTörlés