A hétvégét egy nyugat-magyarországi városban, annak egyik iskolájában töltöttük. A földszinti folyosón, útban a mosdó felé láttam a falakra feltett Akikre büszkék vagyunk tablókat. Odafele menet csak futtában pillantottam rájuk, visszafelé már kényelmesen nézhettem végig a legutóbbi évek kis iskolai büszkeségeit.
És a sok Máté, Anna, Bence, Kata, Milán, Felícia, Csenge, Bálint és Dávid között ott állt az egyetlen, a megkülönböztethető, az azonnal megjegyezhető nevű kisgyerek:
Kovács János.
Nagyon jóóóó :):):))
VálaszTörlés(az egyik kolléganőm kisfiát, még nincs egy éves, Zolinak keresztelte, sztem ugyanebből a megfontolásból. Nagyon vagány, nem? A francia ovik tele vannak Leókkal, Saschákkal, Raphaelekkel, Louise-okkal, Lolákkal, Emmákkal)
A Leó, Emma, Lola itthon is menő!
VálaszTörlésÉs akkor a Rikárdókról még a Dzseniferekről szót se ejtettünk...
VálaszTörlésSzelina, Dzsesszika, Sanel... továbbisvanmongyammég?
VálaszTörlés