2016. október 20., csütörtök

leírva olyan fájdalmasan nyilvánvaló

kár volt beszélnem a szabadidőmről. kár volt beszélnem egy hétvégi utazásról. még utólag is. mert ha inkább tartom a szám, és nem derül ki, hogy nem itthon néztem az ónos esőt, hanem elutaztam, előre megszervezetten, normál szabadságom terhére, (részben meghívottként) akkor megspórolhattam volna magamnak pár beszólást. kár volt mondanom bármit. aki hallgat, az nem téved.
legközelebb legfeljebb Fótra utazom, a többi néma csend.

7 megjegyzés:

  1. :(

    én szeretem, ha utaztok! :)

    VálaszTörlés
  2. én is szeretem, de be kell látnom, hogy van, akinek csípi a szemét. naiv voltam, hogy mást gondoltam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, naiv voltál. Már-már ijesztően. Na persze, aki olyan, ilyenkor kihúzza magát, és elmeséli, "nem elég hogy elutaztam, de még iszonyat jó is volt, és megyek megint nemsokára, és sokat gondolok rátok- csak viccelek, eszembe se fogtok jutni."

      Törlés
    2. Az a legszomorúbb, hogy a saját mulasztasara volt ez érv. Az a szomorú, hogy három nappal később, más összefüggésben jött elő. (Kb mintha azért égettem volna oda a pörköltet, mert a szomszédban szoktak etetni a galambokat.)

      Törlés
  3. (és ezt még hozzá kell fűznöm, hogy ez nem a pénzről szól, mert nem megfizethetetlen, több év alatt összespórolt útra kaptam a beszólást, bár a spórolás lehetősége is nyitva áll mindenki előtt.)

    VálaszTörlés
  4. Bluemoon: Amikor még képeslap küldés volt divatban, akkor a fentebb hozzászóló kedves úr sugallatára az alábbi szövegű képeslap került elküldésre kedves, nem kissé irigykedő kollégáimnak: Azt hihetnétek, hogy nem gondolok rátok, pedig dehogynem... Innen, olyan szívesen gondolok rátok!

    Amúgy meg nem esik ónos eső, 17 fok van kint még most este is, holnap meg 20 körül lesz. :)

    VálaszTörlés