Csonyolódik a belekmény

Szóval életem és vérem a sportért, a sportolókért, a sportegyesületekért, és minden létező igyekezetemmel támogatom a gyermekeim fiam sportpályafutását. Sajnos keserű szájízzel kell tapasztalnom, hogy az igyekezet mintha nem lenne kölcsönös, és a sportegyesület közel sem támogatja az én boldogulásomat, a sokat emlegetett családéról nem is beszélve.
 Mert egyébként nem tudnám mire vélni,
- az egyhetes edzőtábort miért vasárnap kezdődött és szombaton ért véget, tehát két hétvégét is érintett
- de egyénileg utazott mindenki, magyarán buszt nem szervezett az egyesület, pedig a pénzbe belefért volna
- szombat du. tájékoztattak, hogy hétfőn _mégsem_ lesz edzés (azaz lehetett volna hétvégét elcsúsztatni, ha tudja az ember, de nem tudta)
- a holnaptól érvényes edzésidőbeosztást ma délután kaptuk meg
- a heti öt edzést négy különböző helyszínre sikerült szervezni
. amiből egy kivételével az összes legalább félórás buszozással megközelíthető.

És még az iskola el sem kezdődött.