Majdnem öt és fél év

Majdnem öt és fél éve csinálom ezt, amit, és most már teljesen bizonyos, hogy az a kapálódzás, amit 2009 végén még jóindulatúan az úszni tanuló csapkodásának vélhetett a külső szemlélő, az a fuldoklás kezdete volt, vagy a haláltáncé, és ha már vége, és el kell múlnia, hát múljon el, de ne így, ne ilyen alattomosan, alamuszin, a másikat hülyére vevősen, legyen vége méltósággal, hogy fájjon a szívünk érte, fájjon mindazért a munkáért, amit beletettünk, és úgy tűnik, hogy részemről hiába tettem bele, fájjon, hogy az, amit előállítottunk, szép volt és szerintem jó és értékes, és szerették a gyerekek, legyen vége ennek az egésznek becsülettel, emelt fővel és egyenes gerinccel, ne ravaszkodva, másikat átverve, hogy ne undorodva gondoljak erre az egészre, ami öt és fél éven keresztül minden munkanapomat meghatározta.