a múlt csütörtök főnévi igenevekben

reggel fél hétkor megkapni a kérdést, mikor fogad a gyerekszemész.
válaszolni félálomban, hogy október 24-én.
értesülni arról, hogy az edző éjjel küldött levelében érdeklődik, hogyan intézzük el a sportorvost, mert az egyesülethez hétvégén megy utoljára, és negatív szemészeti lelet nélkül nem ad igazolást.
még kásás hangon közölni, hogy az sztk-s sportorvoshoz bejutni még tovább tart, mint a gyerekszemészhez.
délelőtt végigtúrni az internetet kerületi magán szemészeti rendelők után.
végigtelefonálni őket.
nem kapni egyikhez sem időpontot a következő két napra, vagy akihez igen, ahhoz azonnal kellene indulni - Marci szabadidős iskolai programon, az osztályfőnök szerint kb 4-re érnek vissza.
végigtelefonálni az optikai szalonokat, van-e időpont a következő két napra.
nincs.
felhívni az edzőt, elfogad-e optometristától igazolást a sportorvos.
nem.
felhívni az sztk-t.
felhívni a kerületi, lakótelepi sztk-t.
miután a munkaidő jelentős részében telefonáltam, arcomon könnyed mosollyal lelépni korábban és elrongyolni haza.
letéve a bringát konstatálni, hogy legalább 10 perc kiszabadítani az autót a garázsból.
elrongyolni az iskolába gyalog.
várni Marci osztályára negyedórát.
gyűjtőjegyet venni.
elbumlizni a lakótelepi sztk-hoz.
teljes megrökönyödésemre azonnal szólíttatni.
tízperces vizsgálat után a negatív lelettel a kézben boldogan távozni.
hazabumlizni.

péntek reggel értesülni arról, hogy a sportorvoshoz nincs hétvégére időpont, a következőre majd, talán, ha szerencsénk lesz...

tapintat

Bori: Nézzétek! Lerajzoltam apát és anyát!
én: Nagyon szépek vagyunk!
Bori: Mert itt még fiatalok vagytok.

----

Marci: Szeretnék olyan kockás hasat, mint amilyen B-nek van.
én: Én is szeretnék olyat, kisfiam.
Marci: Nem akarlak megsérteni, anya, de nekem kicsit nagyobb rá az esélyem, mint neked

reggeli kérdések

- hol a nadrágom?
- hol a táskád?
- kiszínezted a zöld ceruzát?
- nem találod a kosárgatyád?
- megnézted a szárítón is?
- mitől ilyen büdös az uzsonnás dobozod?
- miért nem dobtad ki a maradékot?
- mi ez a kiszóródott kakaó?
- tettél el kanalat?
- ugye hazahoztad a korábban bevitt kanalakat?
- benn hagytad a farmerdzsekid?
- honnan kéne tudnom, hova tetted?
- láttad a Marci tornazsákját?
- nem azt mondtad tegnap, hogy nem esett be a Dunába?
- szerinted ez megszáradt?
- ugye nem cipőben akarsz felmenni száraz pulóverért?
- nem fogsz fázni?
- eltetted az esernyőd?
- eltetted a kiránduláspénzt?
- igyekezz már, a végén még el akarsz késni?

uszodás

Amikor anyukám panaszkodott az uszodai felújításról, még nem vettem komolyan a dolgot, de amikor apukám is elviselhetetlenként jellemezte az állapotokat, kicsit megrettentem. Úgyhogy múlt pénteken, amikor erőt vett rajtam az 'én vagyok a vállalat hülyéje' hangulat (a kollégáim egymás hátát lapogatták, milyen ügyesek voltak, én meg csak ültem kukán), hirtelen elhatározásból úgy döntöttem, kihasználom a hatórás állásom előnyeit, és elmentem úszni. De nem a felújítás alatt álló usziba, ahová -mióta újra megnyitották - vagy tizenöt éve járok. Elmentem a Szigetre.

A szigetre tízéves koromtól jártam, először edzésekre, heti kétszer, aztán csak úgy, örömködni, sokszor az iskolával, gyakran, ha nem volt első óránk az általánosban, iskola előtt. Örök hétvégi program volt, mindig éppen felújítottak benne valamit, amikor tízévesen először megfordultam, a női öltöző fele volt lezárva, azóta is, ha nedves malterszagot érzek, az öltöző képe úszik be elém, az élénk narancssárga szekrényajtókkal. Kartonpapírra nyomott táblázat volt a bérlet, azon lyukasztott egyet a kabinos. Akkor még nem értékeltem a kiúszó egyszerű zsenialitását, most már tudom, mit tesz az, ha egy épületet olyasvalaki tervezi, aki maga is használná.

Nem tudtam volna magam elé idézni az épület belsejét, a medencéket, a tribünt, kicsit talán tartottam is attól, megtalálok-e mindent. De csak egész addig voltam bizonytalan, amíg nem csippant a bérletem a kabinosnál. Nincs nedves malterszag, a szekrények ajtaját is lecserélték, de az egész még sem változott kicsit sem. Végigmentem a nemrégen csempézett folyosón, a zuhanyhoz, a vécékhez vezető lépcső, végül a kiúszóra nyíló ajtó mellett, aztán ki az ötveneshez, háttérben a műugrótoronnyal, aminek az aljából az edző mindig arról érdeklődött a növendékeknél, azért nem ugranak-e, mert fészket készülnek rakni odafent. A tribünön túl bólogattak a sziget szélén álló nyárfák, a meleg beszorult a medence fölé, és szép volt az egész, olyan nagyon szép, hogy voltam tegnap reggel is, meg tegnapelőtt is, meg ma is, és ma már ketten toltuk a hosszakat Cs-val a még zölden biccengető fák alatt.

Hát nem tudom

minden más szeptember ennyire megvisel-e, de az évnyitón konkrétan elsírtam magam, amikor a kórus arról énekelt, hogy vége a nyárnak.
Marcinak heti négy edzés kötelező, ebből három a távolabbi csarnokban van, ahonnan nem szívesen veszem, ha egyedül jár haza. Tömegközlekedés nincs, gyalog hazáig jó félóra, autóval még nem próbáltam, de a környék folyamatosan áll, hála a villamosrekonstrukció soha véget nem érő munkálatainak.
Borival egyszerűen nem kompatibilis a reggeli korán kelés, Az iskolát élvezi, de délutánra rendszerint nyűgösre fáradja magát. Marci megállás nélkül, elménckedve piszkálja - nem telnek eseménytelenül az esték.
Mindig szorongással tölt el, ha a kiadó a Facebook oldalán beharangozza azon a könyvek megjelenését, amelyek szerkesztésével még nem készültem el - ez augusztusban gyakori élmény volt. Múlt héten nagy trapp után sikerült leadnom egy fantasysorozat középső részét, most kicsit lazább lesz talán. Innentől már 2016-ra dolgozom.
Közben a munkahelyi közérzetem sem a legjobb; én igenis léphetek ugyanabba a folyóba, és lehetek az a balek, aki másokat jelentős bevételekhez segít hozzá, őt meg kihagyják a buliból.

Kurucos dac, magyar virtus

Adottak nemzetközi szabványok. Számmal és betűvel jelölik őket. A4, A5, ilyenekre gondolok.
Adottak mindenféle bel- és külföldi papíripari vállalkozások. Amelyek ezen méretekben gyártanak füzetborítókat.
És adottak hazai tankönyvkiadók - az a két darab, ugye, amely egyikét tulajdonosa látomástól vezéreltetve ajánlott fel -, és az úristennek nem képesek A-s szabvány méretű könyvet tervezni meg gyártatni. Kurucos dühből, magyar virtusből, családbarát intézkedésként, a női munka iránti megbecsülésként, a kézműves termékek iránti odaadáasból, anyaszomorításul? Süllyedjek el, ha értem.