2015. január 10., szombat

Ráfordulós

Zökkenősen, zötyögősen fordulunk rá 2015-re. Ha végignézek 2014-re, csupa jó dolog jut eszembe, pedig közben nem volt felhőtlen a közérzetem. 

Először is rengeteget utaztunk. Álltunk három földrész három tengerének/óceánjának partján (kettőben merültünk is). Hát igen: erre költünk a legtöbbet - és a legszívesebben. 

Rengeteget dolgoztam. A két kiállítás és a számon nem tartott folyóiratcikkek mellett megszerkesztettem egy csomó könyvet (a napi nyolc órás munka után). Ezek azok, amelyek meg is jelentek, sok átcsúszott aztán 2015-re. 


Végül is olyannyira felidegesítettek, hogy otthagytam az Akadémiát. A sors iróniája, hogy míg én eljöttem, és marasztaltak, a főnökömet kirúgták (ahogy az ősz hajú úr fogalmazott: nem volt egyértelmű vezetői szándék a főosztályvezető úr véglegesítésére, gondolja meg, kedves bv., nem maradna-e mégis, sajnálnánk magát). A kollégáimat nagyon szerettem, és nagyon hiányoznak; jelenleg egy nagy szakmai ázsiónak örvendő ember a főnök, remélem, sikerül neki normális irányba billenteni a dolgokat, bár vannak kételyeim.

A jelenlegi munkahelyemen, a régi-új épületben régen látott ismerősök ugranak a nyakamba. Örülnek nekem. Fiatal/fiatalos, normálisan öltözött emberek jönnek-mennek a lépcsőházban, mindenki tegeződik, nyoma sincs annak a feudális magatartásnak, ami miatt haptákba vágta magát a biztonsági őr, ha bevonult egy nagykutya. A munka meg: ismerős. Jó. Nem kell valótlan dolgokat leírnom, vélt vagy valós sérelmekre, politikai érzékenységre tekintettel lenni. Nem jutalom és nem büntetés, ha valakiről születik cikk vagy éppen nem. 

Bonbonoztam sokat, főleg az év végén, már volt, hogy barátnőkkel is. Kaptam gyönyörű Zila-tortaformákat, csináltam nagyon klassz tortákat. Az e témában elhangzott két kedvenc mondatom:
1) Nagyon kedves, de én ilyet nem ehetek. (...) Óh. Hát ez nagyon finom. És nem is édes! Azt hiszem, veszek belőle még egyet. 

2) Nem kérek tortát, köszönöm, nem. Karácsonykor úgy telítődtem az édességgel. Hú, hogy ez ilyen? Adjatok már nekem is egy tányért.

Küzdős év volt, de végül is nem hiába küzdöttünk.
Jól vagyunk. Jól. Jól. Jól.

4 megjegyzés:

  1. De jóóóó :) még sokat a kedvenc mondataidból és még sok ilyen nyugis, finom bejegyzést :)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, azt hiszem, ez ilyen mindne jó, ha. a vége jó év lett... kozben nem volt ilyen egyszerű a folyamatos kial atlansággal, a fél hátomkor fekszem - fél hétkor kelek időbeosztással. de voltértelme, kifutása és learattam a gyümölcsét.

    VálaszTörlés
  3. A mai vzeető hír fényében ajj de nagyon jó döntés volt! Koccintsunk rá egy pálinkával...

    VálaszTörlés