Együttérzés

Ma délután az óvodában Zs. néni, miután fél napot töltött gyermekeimmel, együttérzô mosollyal jegyezte meg, nem lehet könnyû két ekkora gyerekkel: az egyik épp most kezdi a kiskamaszos kajlaságot-nyegleséget, a másik derékig áll a dackorszakban. Részvétnyilvánítását megnyugvàssal fogadtam.

Egy hangot se!

Alapjáraton sustorgok és sziszegek, mint a lápi lidérc. Ha megpróbálok hangosan beszélni, rikácsolok, mint Hamupipôke gonosz mostohája. Elmúlhatna már ez a randa nátha, hogy tisztességesen kiabálhassak, mint a zupás ôrmester!

Ahhoz, aki a kívánságokat meghallgatja

Igaz, hogy a munkamorálomra mostanában nem lehetek büszke, és az is igaz, hogy lassan kezd kiveszni belőlem minden szakmai ambíció, és már csak öt percig szentségelek (de akkor intenzíven), ha kérés helyett az ügyintéző kolléganőm utasít valamire, ami mind az etika, mind a magyar nyelv, mind a józan ész szempontjainak ellentmond.

Testvéri szeretet

- Marcikám, nagyon szépen beszéltél ma a húgoddal, igazán büszke vagyok rád. Tudom, hogy ez nem könnyű, meg látom, hogy még Cs. és Cs. is, akik egyébként jóban vannak, hogy abriktolják egymást néha...
- Igen...
- És biztos a többieknek sem könnyű. Ott van például B. meg az öccse R...
- Velük ilyen nincs, anya. Náluk nincs ilyen probléma.
- Tényleg? B. nem szokott randán beszélni az öccsével?
- Nem, anya. Ők szóba sem állnak egymással.

Ki lesz ma az áruló?

Politikai tartalmú, megosztó bejegyzés következik.

A hulla, a narkós és a krumpli

Számomra is meglepő módon sikerült határidőre átrágnom magam egy több mint hatszáz oldalas könyvön, amelyben szerepelt egy kábítószerfüggő (valószínűleg heroinista) kobold, egy tragikus körülmények között elhunyt, hűtlen feleség, aki képtelen porladni nyugodtan, viszont hol kihúzza a csávából özvegyen maradt férjét, hol beletapos az érzelmeibe. Ráadásul szereplők kizárólag krumplit fogyasztottak köretként és pitét ettek desszertnek. 

Elég bizarr történet volt.

A gasztroizmusról

Nálunk anyai ágon mindenki nagyon jól főz. Nagymama utolérhetetlen volt, a mama is ott van a spiccen, meg a nagynéném is (bár nála ritkán kosztolunk). És én, ha nem is észrevétlenül, de nagyobb megrázkódtatás nélkül tanultam meg főzni (még ha van is hova fejlődnöm). Így aztán egy ideje értetlenül és gyanakodva néztem ezt az elharapódzó gasztromizériát: minek ekkora felhajtás, amikor főzni mindenki tud?

A fotósokról

Tiszta sor, hogy mivel én minden pénzünket utazásra verném el költeném, Cs. pedig fotózásra, leginkább fotóstúrákra megyünk. Illetve búvárfotóstúrára.

nyári program

- Jaj, anyaaaaa! Jaaaaaj! - Mi baj, Borikám? - Egy légy, anyaaaa! Jászállt a lábamja! - Akkor hessegesd el. - Hess! Hess! HESS! Anyaaa, ne megy el! Mondd neki te is, hogy hess! - Ne csak mondd neki, Bocika, a hangtól nem ijed meg. Toppants egyet, akkor majd elrepül. - Tényleg... Eljepült. De anya, jaj, most jászállt a kajomja! Tekintve, hogy az összes szomszéd tart mindenféle jószágot a disznótól a kecskén át a lóig meg a baromfiig, és a hátunk mögött vizes-dágványos terület húzódik több kilométer hosszan, kijelenthetjük: nem lesz eseménytelen a nyár.