Hetem

Úgy kezdődött, hogy nem akaródzott elindulni egyáltalán péntek este, de aztán elindultunk mégis tíz körül, és milyen jól tettük, hogy nem előbb, mert így sem voltak kevesen a sztrádán, és leértünk éjféltájt simán. Másnap egy kávé után, ötvenes naptejjel felfegyverkezve indultunk neki Boglárnak, hát ekkora tömeget 9 körül még nem láttam a Balaton-átúszáson, és akkor meg különösen aggasztó lett a helyzet, amikor az egyik rendező már karszalagot sem tudott adni, csak rajzolt egy nagy U betűt a karomra, és beálltam a kilométeres sorba a hajóhoz.
Mögöttem egy kamaszkorú pár tépte egymást, kölcsönösen szemrehányva, hogy a fiú milyen ügyetlen a labdajátékokban, és a lány miért nem védte meg társaságban (mindkettő úszó egyébként). Nagyon romi volt, tényleg, engem mindig elképeszt, hogy fizikailag tökéletes emberek, elképesztő fizikummal, vonzó külsővel milyen állati nagy baromságokon képesek hajba kapni.
Az oltári tömeg dacára nagyon flottul ment minden, szépen eloszlott az a sok ember mindenütt, a kompon még egy apukával is találkoztam, aki persze nem ismert meg, de ezt betudtam a szemüvegnek, mert én ugyan nem úszom kontaktlencsében meg úszószemüvegben, hogy úgy nézzek ki a nap végére, mint egy inverz mosómedve.
A vízben a másfeledik kilométer után azért hirtelen eléheztem, még jó, hogy Cs. egy csokiszelettel bocsátott utamra (a kompon meg is ettem), az egy kávé valószínűleg kevésnek bizonyult volna az 5,2 km-re. Szóval akkor nehéz volt belátni, hogy fogok én még kétszer ennyit leúszni, de aztán beleálltam meg belehúztam, és a 4,5-től már a Solsbury Hill  ment a fejemben, előtte meg a következő különszámot raktam össze fejben.

Végül elvesztettem a Balatonban egy hajgumit és egy csatot, de sikerült végre ismét 3 óra alá mennem, jövőre megpróbálom végig meghúzni, hogy közelítsem megint a 2:30 felé. 

Aztán voltunk hamburgerezni meg mcdonaldsozni meg ettünk lángost is, és lent volt Sz meg D., hordtam I-t a fonyódi rendelőbe, és ha már ott jártam a piacnál, mellékesen vettem vagy hét kiló barackot befőzni, leszedtem a maradék meggyet, kerestem internetet, de nem volt, már a disznóólnál is csak gyengén. Sütöttünk a kicsikkel pitét, néztünk kivetítőn focimeccset, gardírozuk az erre egyáltalán nem fogékony macskákat, meglátogattuk Bori barátnőjét, V-t Bogláron, ahol irgalmatlan nagy társaság strandolt együtt rengeteg gyerekkel, és ráadásul scrabble-zni is szerettek, úgyhogy már két partiban maradhattam alul, de jó volt, kitakarítottam a házat, mert jött M és a két fiú, és a sátorban aludtak persze, lestük a hattyúkat, ittunk fröccsöt, ettünk fagyit meg lángost. Alig várom, hogy visszamenjünk.