költői persze

Most komolyan, lesz nekem valaha olyan, hogy nemcsak loholok innen oda és onnan meg amoda, hanem szépen ráérősen fogom intézni a dolgaimat, és nem beesem valahová, hanem rendesen megérkezem, csavargok, bámészkodok, süttetem a hasam a medence partján? Vagy örökre beszorultam az tér egy rejtett szegletébe, ahol gyorsabban pereg a kizökkent idő? Ó kárhozat! Én nem születtem helyre tolni azt!