2014. augusztus 13., szerda

A megértés iskolája

Megértem a negyedórás várakozás közben, a még mindig a sor végéről balhézó anyukát a Kello infopontban.
Megértem, hogy fel van háborodva mindazon, amit intézményvezetés (sic) címén tapasztal.
Megértem, hogy a középkorú női ügyintézők elhajtják, hogy nem az ő hibájukból nem kapott a nő lánya csekket.
Megértem, hogy a nő még jobban felpaprikázódik, mert nem Kello-dolgozók-e a középkorú asszonyok is?
Megértem, hogy a két gimnazista lány a hátam mögött vihog a már  toporzékoló anyukán.

Csak azt nem értem, miért csak három nő fogad ügyfelet a hatból, csak azt nem értem, egy csekk befizetése miért tart annyi ideig, amíg akár vért is lehetne adni, és ha már így van, miért nem lehet pár diákmunkással felturbózni az állományt. Hadd tanuljanak az élet iskolában is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése