A múlt század gyermeke vagyok

- Csináltál korábban ilyet? - kérdeztem É-tôl, miközben hiábavaló erôfeszítéseket tettünk, hogy gatyába rázzunk egy alapjaiban elbarmolt prezentációt.
- Ilyet? Legfeljebb általános iskolában - felelte É.
Megrökönyödve emlékeztem rá vissza, hogy amikor én voltam általános iskolás, az Atari meg a Commodore 64 számított menônek.

Nem elég, hogy kialvatlan vagyok, itt a hôségriadó és még ez is

Szerintem elég békés alkat vagyok. Nem intek be villamosvezetôknek a sín mellett ácsorogva a pirosban. Nem pofozok fel sem terhes asszonyokat, sem trolivezetôket. Még a bicikliúton kóricáló gyalogosokra is próbálok udvariasan csöngetni, és nem rendôrködöm velük.
De.

Megjegyzés a pótlapon

"Magatartás, szorgalom, magyar nyelv és irodalom, matematika, német nyelv és irodalom, környezetismeret, német népismeret tantárgyakból dicséretet kap."

Állatok kreatív felhasználási módja

- Anya, a tintahallal lehet nyomdázni?

Bizarr beszélgetések gyerekekkel II. rész

- Anya, a császár milyen állat?
- A császár nem állat, Borikám. Olyasmi, mint a király, csak nagyobb.
- Óriás?
- Nem, nem. Nem termetre nagyobb, hanem hatalmasabb.
 - Nem szeretnék találkozni császárral. Félnék tôle.
- Ma már nemigen vannak császárok, Bori. Tudod, hol van még? Japánban, nagyon messze.
- Közelebb nincs?
- Nem nagyon. Régen több volt, de màr nincsenek.
- És mitôl haltak ki?

A ma nyolcéves kompetenciáiról

1. Az idegennyelv-tanulásról, egy iskolaév után

Egy hete a kápolnapusztai bivalyrezervátumban jártunk, ahol a nagyszámban fordulnak meg német kerékpáros turisták. A végén a gyerekeket leültettem az árnyékban, és mert Cs. még nem végzett az ürgefotózással, kimentem az autóhoz pár könyvért. Mikor visszatértem, egy idôs hölgy épp a recepcióst kérte meg, kinyiná-e a frissen érkezett barátainak a kaput, mert szeretnének biciklivel beállni. Kérdezem Marcit, értette-e, mit mondott a néni németül. Nem, rázta a fejét Marci, nem értette, de elôbb a néni kávét szeretett volna inni, de nem tudott, mert valami történt  reggel.
Pár perc múlva a gyerekek nyafogni kezdenek, éhesek, szomjasak, felajánlom nekik, hogy kapnak egy-egy zacskó ropit meg valami üdítôt. A pulthoz megyek és magamnak is kérek egy kávét.
- Nincs kávé - sajnálkozik a recepciós fiú. - Reggel elromlott a kávéfôzô, azóta nem tudok fôzni sajnos senkinek...

2. A nyolcéves szerkesztôi feladatokat lát el

Megtervezi Cs. Marci szülinapi meghívóját, így fog kinézni, szöveget kér hozzá. Marci a hátam mögé áll, lediktálja a megfeleô mondatokat, adatokat, majd  az immár a szöveggel kiegészített tervet is megtekinti. Jóváhagyólag bólint, majd szemöldökét összeráncolva megkérdi:
- Anya, ekkora lesz a meghívó, mint a képernyôn?
 - Nem, kicsit nagyobb, de az arányokat látod rajta.
- Szóval nagyobb lesz?
- Nagyobb. Miért?
- Mert ezek a fehér betûk a fekete háttéren így nem fognak látszani, anya. Nem lehet majd elolvasni ôket.

A hôérzetrôl

- Nincs meleged, Marcikám?
- De, kicsit, anya.
- Olyan csalóka az idô még ilyenkor reggel. Azt hittem hûvösebb van, de engem is melegít a blézer...
- Mi melegít téged, anya? Milyen lézer?

Rút módon ilyenkor is a saját bajaimra gondolok

- Nézd - mutatom B.-nak -, már milyen magas a Duna... Azt mondják, még emelkedni fog vagy másfél métert. Akkor akár idáig is elérhet, nem?
- Amilyen kisugárzása ennek az épületnek van - legyint B., - még a víz is elkerüli.

Memento

Amikor Marcit másfél óráig tanítom cipőt kötni a siker leghalványabb jele nélkül (már tavaly ilyenkor kérte R. néni, hogy tanulják meg a gyerekek, de Marcinak sikerült elmismásolnia), többször emlékeztetnem kellett magam rá, hogy mostanában rendszeresen hamarabb veszi észre a szókirakósban a szavakat, mint én, sorozatban írja a hibátlan felmérőket, és már R. néni is kinyilvánította a márciusi szülőin: "Azért azt tudjuk, anyuka, hogy a Marci nagyon okos gyerek."

Karrierem

Próbálok nem belegondolni abba, hogy míg egy éve (hülyékkel körülvéve ugyan) értelmes munkát csináltam, a terméket több ezren olvasták hűségesen, most gyakorló elmebetegeknek fogalmazok leveleket (és még vackokat is, mert nyilvánvalóan baromságnak tartom az egészet), a fennmaradó időben pedig olyan feladatokat végzek, amelyet egy közepesen idomított pávián is ellátna pár havi gyakorlás után.

És néha tényleg sikerül elfeledkeznem róla.

Munka, siker

Kolléganôm, A. pénteken volt utoljára - kért (és kapott) három hónap fizetés nélküli szabadságot, ami alatt elmegy kecskét fejni -,  és én drukkolok neki, hogy ne jöjjön vissza, hogy találjon valami jobbat ennél a munkahelynél.