2012. augusztus 31., péntek

Nyár over

Mire  fogok emlékezni abból a csaknem két hónapból, amit idelenn töltöttünk? A heti túrógombócokra, a kizárólag ágyban, párnák közt alvó macskákra (miközben egy egér futkosott a házban)? A fülledt hőségben zajló römipartiikra, ahol élükre állított könyvek szolgáltak paravánul, mert a kis kezek nem tudták megtartani a lapokat? Marci gipszére? Bori Mityó tyityájára? Akárhogy nyújtom, halasztom, vége a nyárnak, és visszarázódunk a mókuskerékbe, és nem lesz meztélláb szaladgálás a meleg kövön, vízipisztolyozás a kertben, és denevérlesés a haranglábnál, függőágyban Kacor király olvasás. De akármi is jön ez után, iskola, óvoda, munka - kihoztuk ebből a nyárból, amit lehetett.

2012. augusztus 30., csütörtök

2012. augusztus 29., szerda

A vécéablakról


Itt egy szem vécé van, méghozzá a fürdőszobában. A vécétartály mögött, mintegy szemmagasságban, nyílik a kisablak az árokpartra. Az árok mögött nyújtózik több kilométer hosszan a legelő, megszakítva az úttal, egészen f-ig. Vécéablakunk elhelyezkedésének folyományai a következők. 

2012. augusztus 26., vasárnap

Ha valaki elgyávul,

...annak Bori szerint Kínába száll a bátorsága.

2012. augusztus 24., péntek

Mai kultúrprogram

Midôn a fagylaltoskocsi megérkezte után, de még az alkonyat elôtt harmincfokosra csökkent a hômérséklet, kisétáltunk a focipályához, ahol P. egyszer látott egy nyulat. Nyúl nem volt, viszont az öltözô mögött, a budinál növô susnyában megtekintettük a hely nevezetességét, egy mintegy két éve elhunyt róka földi maradványait, amelybôl az alsó állkapocs és az egyik hátsó láb látszik csak már. Továbbmentünk pár métert, de Zs. panaszkodott, hogy a fû böki a lábát, úgyhogy megfordultunk és hazajöttünk.

2012. augusztus 22., szerda

Hogyan töltsük el az augusztus 20-i hosszú hétvégét (bónusz keddel)?


Előzmény: Tanítsuk meg hétéves fiúgyerekünket biciklizni. Bátorítsuk. Menjünk vele hosszabb-rövidebb távokat terepen és aszfalton. Győződjünk meg róla, hogy a gyerek biztonságosan teker két keréken. 

2012. augusztus 17., péntek

A fonalat felvéve

Szóval elvoltunk megint, volt egy hét hőség, egy hét szigorú cipőtlenség, kicsi kis hullámzás, semmi rendes ruha, csak úszódressz vagy bikini, 5:30-as ébresztő, eligazítás, készülődés, egy óra a víz alatt, evés, alvás, eligazítás, készülődés, egy óra a víz alatt evés, alvás, eligazítás, egy óra a víz alatt, evés stb., visítva nevetések a tűzoltós vagy a katasztrófavédelmis történeteken, fullasztó forróság kint, egy csepp meleg víz sem a zuhanyozóban, ebédre és vacsorára hal vagy csirke meg sok káposzta, és odalenn a roncsok, rajtuk korallerdő, halak tömege, néha egy-egy teknős, víz alatt delfinek, nem, nem voltak cukik, fenyegetőek voltak, de jó a pr-juk, az jutott eszembe róluk, hogy percek alatt szétkaphatnának a kúpos, az emlősök között egyedülállóan differenciálatlan fogaikkal, de aztán csak megnéztek és továbbmentek, minket meg berántottak a csónakba, szokás szerint mint a döglött fókát, de legközelebb már nem futni fogok utazás előtt, hanem fekvőtámaszokat nyomok, mert az egész utazásból ez volt az egyetlen, ami nem tetszett, a dicstelen landolás hason a csónak fenekén.

2012. augusztus 5., vasárnap

A városban nyáron

Szeretem ilyenkor Pestet.

2012. augusztus 4., szombat

Hungarikum

Évek óta nem ültem vonaton. Pedig vonatozni jó.

2012. augusztus 1., szerda

A mezőgazdaságról

A régi rómaiaknak az volt a rögeszméjük, hogy a jó államférfi jó földműves is egyben, és ha ez tényleg így van, amit egyébként erősen kétlek, akkor engem sem kergettek volna ki lobogó tógával a szenátusból, mert növényfronton elégedett lehetek, a növényeim szépen fejlődnek.

Kis képes összeállítás következik.

Falról pattansz

Bori (Marcinak): Büdös csúnya! Büdös! Büdös kaki!
Én (Borinak): Vigyázz a szádra, kislányom, mert egyszer úgy szájon vág valaki egy ilyen miatt, hogy a falról pattansz vissza...
Marci (csillogó szemmel): Lehetek én az, anya? Ugye majd lehetek én?