Hol vagy, ÖI?

 Borbárókról elhíresült tiszántúli faluban a kormányhoz közel álló egyházhoz több szálon kötődő, jelentős állami támogatással, gyönyörűen felújított/újjáépített zsinagógát keresni, vajon tényleg a Wass Albert utcában van-e.

korkérdés

 Abból tudom, hogy problémám megoldhatatlan megettem a kenyerem javát, hogy a 10 éves éves korom óta fennálló talpviszketésemre* ugyanazokat a szereket látom ajánlva a tévéreklámokban. És csak húzom a pipákat, hogy ezt is kipróbáltam, ezt is, meg ezt is. És persze nem használ egyik sem.

* nyilván más

önkritika

 B- el akart jutni egy közeli közlekedési csomópontig, meghatározott időre. A villamos mellett egy csomó busz is jár tőlünk arra, azt tanácsoltam, nézze meg a BKK futáron, mikor érdemes indulnia, és melyikre szálljon fel.

Megnézte. 

A BKK minden esetben a gyaloglást ajánlotta. 

Végül is, tekinthetjük ezt jogos önkritikának.

Félreértés

 - És képzeld, letettem az oszták állampolgárságról...

- Tessék? 

- Letettem az osztrák állampolgársági izét. Magyarul is van olyan? A történelmet kell tudni meg ilyenek?

- Állampolgári ismeretek?

- Igen, azt. A tesztet, ami az osztrák állampolgársághoz kell. Fent van a neten egy próba verzió. Németül. Megcsináltam, és sikerült.

Halódik a nyár

 Nem szeretem az augusztust, ahogy múlik el a nyár, peregnek az akácfáról a kis levelek. Ingázom közben, nehezen veszem rá magam, jó ott is, jó itt is, és persze tudom, hogy egy-két év van már hátra ezekből a kétlaki augusztusokból. Megragadnám ezt a nyarat még mégis, _még_ megvan minden, mindenki.

Maga itt a tánctanár? avagy a titkok asszonya

 [beszélgetés a kedvenc kolléganőmmel]

Ő: És mi újság? Jól vagy mostanában?

Én: Tegnap volt egy táncórám*, az jó volt. 

Ő: Tanulsz táncolni? Tényleg? Nem is tudtam! Mióta veszel órákat?

Én: öööö. Hát inkább adni szoktam. Az a képesítésem. Tánc- és illemtantanár.

*persze nem

Néha igen, néha nem

 Van, amikor jó itt dolgozni. Amikor mennek a dolgok. Amikor sikerül valamit elintézni, sínre tenni, elrendezni, másoknak segíteni. Szervezni. Megszervezni. Elindítani. Lezárni.

It's like old times

 Pénteken szabadságot vettem ki, leszaladtam a piacra, vettem a gombás asszonytól tavaszi pereszkét, csináltam vele egy kis rántottát, aztán beültünk az autóba, elautóztunk Budafokig, ott még ittunk egy kávét, letettük az autót, beültünk a kisbuszba, és nem álltunk meg csak 200+ km-rel később. Váratlanul még mi, anyukák is be tudtunk menni a meccsre, persze kikaptak, de hát mit lehet várni, pont ebben a városban, aztán elmentünk egy jó nevű, nagy hagyományú pincészethez, még nem hajtott ki a lugasban a szőlő. Emlékszem, innen hoztak ősszel is A-ék bort meg kencéket, megittuk hatan, és mennyit nevettünk, mennyire más volt minden, mennyire kevésbé keserű a szánk íze. Aztán még ettünk egy hamburgert út közben, úgy jöttünk haza, a fiúk fölött a buszban beszakadt a tető, de nem bánták a vereséget sem, valahogy így lett kerek ez a péntek.

oxymoron

Nagy karrierje van az utóbbi időben a ‘stílusos’ szónak, de az a gyanúm, hogy aki ezzel a szóval jellemzi magát, a puszta gesztussal távol kerül a jelentéstartalmától. 

Az nyer, aki adaptalódik

Az ősszel valahogy rákaptunk a túrázásra, először a kötelező Dobogókő-körökkel kezdődött, aztán valamiben (ami nem covid volt, mint a teszt megmutatta) lerobbantam, aztán először elvacakoltunk egy vasárnapot, hogy felmásszunk a Nagy-Hideg-hegyre, de aztán felmásztunk mégis a hidegpárnás időben mégis.

Aztán jött a téli szünet, mert ez olyan munkahely, hogy ki kell venni a szabadsagokat. Ez nekem nagyon fura, ilyen helyen gyakorlatilag nem dolgoztam soha. És rengeteg szabadságom maradt, úgyhogy hosszú volt a téli szünet, és elkezdtünk járni gyalogolni. Voltunk a Margit- és a Hajógyári-szigeten az ünnepek alatt, aztán a Hármashatár-hegyen az összes létező turistajelzésen, meg megnéztük a Nagy-Kopaszon a kilátót. És holnap is megyünk, bár még nem tudjuk, hova.

Ennek persze nagyon örülök, és igen üdvös fejleménynek tartom, pedig végül is ezt csak a járványnak köszönöm. Mert ha nincs a járvány meg az összes korlátozó intézkedés, biztosan inkabb uszodába jártam volna.