Nem lehet véletlen

Biztos álmomban, öntudatlanul a homlokomra tetováltam -a tükörben láthatatlan betűkkel - a 'BALEK' feliratot. Különben nem kínálta volna föl a lehetőséget a főnököm (és nem ő az első), hogy munkaviszonyom kívül, ingyen, csak úgy szívességből dolgozzam még egy kicsit.

Pedig akkor még nem is tudtam, hogy a ruhapénzlistáról is lehúzott.

Jó nekem

Nagyon klassz lett a szülinapom így utólag, egyrészt a főnököm megnyúlt arca, na az megfizetethetetlen volt, másrészt épp tegnap rendeztek búcsúbulit a kollégáim (bár még december végéig dolgozom, és - hahaha - két újabb ajánlat is befutott, de már elkeltem, ugyebár), harmadrészt meg nagyon klassz ajándékokat kaptam. Rögtön ki is próbáltuk az egyiket, az eredmény alant látható.

Apukám világa

-...és amikor azt mondja az m1 híradó...
- Papa, te nézed az m1 híradót?
- Persze! Jobb, mint a kabaré!

káosz, elmélet

biztosan nagyon fogom birni a fonodó villamost majd, de egyelore csak az van vele, hogy
- elso nap lezarjak az utat (bicikliutat terelik) a budai rakparton
- masodik nap meg vacakoltak mindenfele foldmerok
- harmadnap a maradek bicilkiutat is lezartak, viszont a biciklistakat betereltek a feltorlodott autoforgalomba.
ekkor kezdtem mas utvonalon jarni.
amig a heten
eloszor teereltek a bicikliutat a margit hidnal
aztan lezartak
aztan betereltek a bringasokat a buszmegallobol a z aluljaroba igyekvo gyalogosok koze
aztan ma mar megint ujabb szakaszt zartak le
de a gyalogosoknak sem fenekig tejfel, mert nekik a jardat zartak le, hat ugrandoznak meg futkosnak a dugoba szorult kocsik kozott.

A tegnapi meg a holnapi tuntetes miatt halistennek mar egyik iranyba se fogok tudni elindulni.

Ez az én karmám nyilván

...hogy a hatévesnek is József Attila-verset elemzek, és - mert kéri - még egyszer elmondom a Tiszta szívvel, és megbeszéljük, miről is szólhat, és elmondom József Attila első versét, meg elmesélem, hogy hárman voltak testvérek, a Jolán, az lánynév, meg az Etel is, és az apjuk egyszer csak elment és soha többet nem jött vissza, és sokat fáztak meg nem tudtak jóllakni, az Iszonyatot meg az öcsödi nevelőszülőket nem.

És megígérem, hogy másnap a vérről mesélek.

Ez hiányozni fog

Amikor a minden évben (jó, az utóbbi kettőben) borzadályosra sikerült össz-szervezeti karácsonyi happenningeket felemlegetve a kolléganőim kitalálják, hogy egy laposüvegből kicsit felütik az alkalom legértékesebb jellemzőjét, a rumpuncsot,

na akkor 

azért nyilvánvalóvá válik, milyen értékei vannak ennek a munkahelynek.