2018. november 26., hétfő

kis esti jelenet

Előadjuk: a két gyerek (140 és 193 cm) és én (a kettő között).


Én: Hogy eszed azt a palacsintát kisfiam! Nézni is rossz!
M: Miért? Hogy kéne enni?
É: Hát késsel-villával! Nem úgy, mint egy ősember!
M: De nem tudom felvágni, anyaaaa... nem tudom... vágd fel nekem, kéééééérlek!
É: M-kám, olyan vagy, mint egy gólyafióka!
B: Az milyen, anya? Az milyen?
É: Csak ül a fészkében és nem csinál semmit! A szülei visszaöklendezik neki az ételt. Lassan M. helyett is meg kell rágnom az ételt. Pont úgy viselkedik, mint egy gólyafióka!
M: Anyaaaa...! Gólyafióka vagyok, anya! Taníts meg repülni!
É: Jó. Úgy ülepen billentelek, kisfiam, hogy elszállsz.
(Röhögés)
M: Ez igazán magasröptű beszélgetés volt, anya.
(Függöny)

1 megjegyzés: