1.
- Voltam benn fogadóórán az iskolában, kisfiam.
- Igen?
- Igen. És mesélte R. néni, hogy a Lúdas Matyit tanultátok, és nem voltál vele kibékülve...
- Hát nem, anya. Mert milyen dolog az már, hogy a Döbrögi, jó, hogy elveszi azt a libát, de akkor is csak egyszer veri meg a Matyit! Az meg háromszor a Döbrögit! Ez nem tisztességes, anya! Ráadásul az egyiknél még beteg is volt az a nyomorult Döbrögi! Milyen dolog egy beteg embert bántani?
2.
- Ezek mind Disney-hercegnők, anya?
- Igen, ilyen sokan vannak. Ez az Aranyhaj, ez meg a Csipkerózsa, meg a Hófehérke...
- És ezek?
- Ők is Disney-figurák. Ez Mulan, egy kínai lány, aki a tatároktól védi Kínát. Ez meg Pocahontas, ő indián, itt meg mellette a szőke ember a férje.
- Én a Pocahontast nem értem, anya.
- Mit nem értesz rajta?
- Hát hogy a Pocahontas szégyellheti magát, hogy segített ezeknek, akik végül kiirtották a népét! Nem Disney-hercegnőt kéne csinálni belőle, meg nem mutogatni kéne a kisgyerekeknek, hanem szégyellni, hogy volt ilyen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése